Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

T. Bereczki Ibolya: Vezseny határhasználata a XVIII–XIX. században

négyszögöl 1200 négyszögöles hold szántót és kaszálót, féltelek után járó 500 négyszögöl kenderföldet, 15 hold legelőilletőséget és 617 négyszögöl szérűskertet biztosított. Hasonló, de valamivel kevesebb volt a leánytanító járandósága: 22 hold szántó, 500 négyszögöl kenderföld, 15 hold legelő illetőség fél telek után és 400 négyszögöl szérűskert.

56 Míg a feudális korszakban az egyházi tisztviselők földjét a község tartozott megművelni, a XIX. század második felétől a pap, a tanító és a jegyző rendszerint haszonbérbe kiadta a járandóságát két-három évre valamelyik iga- és munkaerővel rendelkező, de kevés földű gazdának. A század utolsó évtizedeiben jelentős változás történt Vezseny egész gazdálkodási rendszerében. Ennek legfontosabb tényezője a nyomásos határhasználati rendszer felbomlása. A határbeli Felső-földeken a dűlőbeosztás megmaradt ugyan, de már mindenki saját maga határozhatta meg, hogy melyik földdarabba milyen növényt vet. A jobbágyfelszabadítás nyomán a paraszti birtokforgalom rendkívüli mértékben megnőtt.

57 A század végén a művelési ágak arányának változása tovább folytatódott. Egyrészt megnövekedett azoknak az egykor legelőként, kaszálóként használt területeknek az aránya, amelyeket szántóföldi művelésbe vettek. Másrészt megindult az intenzívebb megmunkálást igénylő kultúrák betörése a — ha késve is, de — kapitalizálódó parasztbirtokokra. 1879-ben 217 kh szőlőterületet írtak össze Vezsenyen;

58 (itt a ma Tiszajenőhöz tartozó Vezsenyi szőlőről van szó). A XIX. század utolsó évtizedében már a statisztikákban is megjelennek azok a változások, amelyek a társadalmi, és mellette a természeti viszonyok átalakulása következtében történtek. A folyószabályozás menetére, történetére és hatásaira itt nem térünk ki,

59 elég csak annyi, hogy a korábban tervbe vett vezsenyi kanyarátvágás nem valósult meg, így a Tisza medrek közé szorítása elsősorban közvetett módon hatott településünk gazdálkodására. A század utolsó harmadának nagy árvizei módosították a település szerkezetét, s 1895-ben végleg megszüntették a kertesség már korábban háttérbe szorult hagyományos formáját. A Rétet változatlanul meg-megöntötte a Tisza, de az áradás a kevesbedő, kiszáradó legelőket, és a növekvő szántóterületeket érintette leginkább. 1895-ben a következő volt a földterület megoszlása a 322 gazdaságban:

60 szántó 7046 kh kert, gyümölcsös 24 szőlő 186 rét 1066 legelő 2708 erdő 55 nádas 162 művelés alól kivont 555 összesen 11802

61 A kapitalista árutermelésbe történő bekapcsolódás egyik útja, módja, lehetősége a szőlő- és gyümölcstermesztés. 1897-re jelentős a Vezsenyen található 53 Ref. Sz.: Ekkl. Prot. 1873. 57 Erről OROSZ István, 1972. 58 SIPOS Orbán, 1880. 127. 59 Erről T. BERECZKI Ibolya A gazdálkodás átalakulása a vízszabályozások következtében. (Megjelenés alatt.) 60 Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Földterület III. Községsoros adatok. Vezseny. 61 A táblázat tartalmazza Alsó- és Felsővarsány puszta adatait is. Felsővarsányt 1899ben, Alsóvarsányt 1907-ben csatolták el Vezsenytől. A két puszta együttes területe 7296 kh volt. SOÓS I.—SZABÓ L., 1989. 839. 269