Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Asztalos István: Határhasználat Ikladon a XVIII. század közepén

Az uraság engedélyezi ugyan a jobbágyoknak a szabad költözködést, de csak akkor, ha az elmenő a terheit rendezte és ha maga helyébe hasonló tehetségű újat állít, aki azonnali adófizetésre képes. Látjuk tehát, hogy a követelmények növekedtek, a megszorítások kemé­nyedték, ugyanakkor ennek arányában a kedvezmények nem gyarapodtak. AZ IKLADI HATÁR A XVIII. SZÁZAD KÖZEPÉN Mielőtt ismertetnénk a földek első kimérését, majd az új telepesek gazdál­kodását, célszerű előbb megvizsgálni az ikladi határt. Sajnos ezekből az évekből nem maradt ránk eredeti térkép. Az első, amely bemutatja a vidéket az 1783­ban készült I. katonai felmérés. Ám néhány év múltával, az uraság megbízá­sából Csatáry István földmérő mérnök részletes térképet készített Iklad belső­ségéről és külsőségéről. E térkép, valamint a korabeli határjárások jegyzőköny­vei alapján teljes valóságában tárul elénk az ikladi határ. (Térkép — Iklad határa a XVIII. század végén Csatáry István térképe alap­ján.) 10 10 A Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltár térképei No. 18. 247

Next

/
Thumbnails
Contents