Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Asztalos István: Határhasználat Ikladon a XVIII. század közepén

fosztott szülők pedig teljes apátiában, nagy elkeseredettségben várták sorsuk alakulását. Erről számol be Quirsfeld Dániel hartai evangélikus lelkész 1752, szeptember 22-én kelt, Rádayhoz írott levelében. Szinte könyörgött az uraságnak, hogy tegyen valamit szegény üldözöttek érdekében. Ráday segítségével valahogy átvészelték Hartán a telet, tavasszal aztán ez a csoport is Ikladra ment, ahol a svábok addigra már berendezkedtek, sőt már meg is kezdték új életüket. AZ 1752. ÉVI ALAP- ÉS AZ 1762. ÉVI MEGÚJÍTOTT SZERZŐDÉSEK

9 Már említettük, hogy Ráday I, Gedeon 1752. augusztus 15-én papírra vetette azokat a „punctumokat", amelyekben rögzítette az elvárásokat és az általa nyújtott lehetőségeket és kedvezményeket. E szerződés minden részletére nem térünk ki, csupán azokra, amelyek témánkkal kapcsolatosak: — a telepeseknek akkora szántót ígért, amelybe nyomásonként 300 kila magot vethetnek ; — a határ rétjeinek a felét, valamint a domonyi határnál lévő kis erdőt átengedte a telepeseknek ; — kedvező feltételeket biztosított szőlők telepítésére. A szántók után két évi adómentességet biztosított. Ezt követően sem terménytizedet kért, hanem a harmadik évben 200, a további években pedig 500— 500 rajnai forintot egy összegben. (Ezen árendáért egyébként még további kedvezményeket — pl. kocsmahasználat — is biztosított.) Viszonylag kedvezőek voltak a robotterhek is: 2—2 napot kellett minden alattvalónak a rét kaszálására és behordására fordítani; két ízben kellett a jobbágyoknak 4—4 mérföldnyi fuvart megtenni, a zselléreknek hasonló nagyságú gyalogos levélhordási feladatuk volt; kötelesek voltak 1—1 öl fát kitermelni és behordani; az uraság szőlőjének a szüretén ingyen dolgozni. Amikor 1762. szeptember 24-én megfogalmazták az új szerződést, a helyzet — az 1752-eshez képest — jelentősen megváltozott. Ekkorra már letelepedtek, szintén megkezdték a gazdálkodást a transzmigránsok. A szőlők már termőre fordultak. A változásokat figyelembe véve, az alábbiakat rögzítették : — a földek használatáért, a malom hasznának egyharmadáért, a mészárszék használatáért, továbbá Szt. Mihály naptól Szt. György napjáig a kocsmáitatásért fizet a falu évi 500 rajnai forint árendát (terméstized nincsen !) ; — a szőlőkért heted dézsma jár; — az uraság rétjét a falu népe kaszálja és hordja be; — a marhás gazdák 7 fuvart, a zsellérek 7 gyalogos utat kötelesek az uraságnak ingyen megtenni; — helyben mindenki 6 napot robotol évente ; — a zsellérek Lőcsödön 20 öl fát kivágnak, azt a marhás gazdák Pécelre hordják; — az uraság szüretén az ingyen munka kötelező; — az uraságot és tisztjeit egész házhelyes évente kétszer, fél házhelyes évente egyszer fuvarozza. A kedvezmények megegyeznek az 1752-es szerződésben foglaltakkal. Egy fontos feltétel azonban itt már megjelent, mégpedig a nagy népmozgás miatt. 9 Ráday Cs. Lt. ÁGI 22. 246