Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bagu Balázs: Bátyu község földrajzi nevei és néprajzi vonatkozásai

Erre utalnak a -hát utótagú földrajznevek: Dibicsahát, Temetőhát, Szernyehát. Bátyú község földrajzi neveit 4 csoportba osztom aszerint, hogy mi a dűlőnevek jelentése: I. Műveléssel, irtással kapcsolatos nevek: Áslása, Bálint-láza, Bodó-láz, Csonkás, Demén-láza, Gál-láza, Kisláz, Máté-láz, Pál-láza, Gyepű. II. Természeti nevek: Ducskóhát, Temetőhát, Szernyehát, Szernyepart, Egres, Hollós, Nagyerdő, Makkos, Börköles alja, Égeralja, Hajsza mocsár alja, Nádas, Papp alja. a) víznevek: Temető patak, Tuba gödri, Vashíd, Homokgödör, Bótrágy patak, Bika patak, Deménlázi patak, Karasztói patak, Hamvas patak, Lodán patak, Szernye mocsár, Kanális, Papaljai híd, Kishíd. b) Térszínforma és térrajzi nevek (a felszínt takaró növényzetről kapott nevek) : Almás, Buglyoska, Börköles, Körtélyes. III. Birtoklástörténeti nevek: Baksa kútja, Kastélykert, Lónyai kastély, Mikó kútja, Albert rétje, Szabó rét, Orbán-tag, Fogel-tag, Pap-tag, Tar Berti tag, Zsidótanya, Grosslender birtok. Ide sorolhatók a -láz, -láza utótagú nevek, hisz ezek előtagja rendszerint birtokosának nevét őrzi. IV. Hivatalos (mesterséges) névadás: Uzlovoje, Borkanyuk út, Gagarin út, Lenin út, Május Elseje út, Makarenko út, Mező út, Partizán utca, Petőfi Sándor utca, Űj utca, Vasútállomás. V. Eseményre utaló nevünk egy van, a Tűzvaska, amely egy hajdani tűzvész emlékét őrzi. VI. Bizonytalan eredetű a Gyüsne, Mathányáz jasa, Korasztó, Czene, Csobánka, Pétre, Bimbós. VII. Műépítmények (ide sorolok minden -ház, -kastély, -híd, -palló stb. utótagú nevet). Végül leszögezhetjük, hogy a község lakossága (a földrajzi nevekből következtetve) foglalkozott halászattal, tartott sertést, szarvasmarhát, ezek után adóztak is. Az állattartás fontos szerepet játszott. Minden állatfajtának külön legelője volt (Disznólegelő, ökörlegelő). 1911-ben fogadják el a „Bátyú közsig közbirtokosság alapszabályá"-t,

14 ami 1948-ig volt érvényben, amikor is megalakult a kolhoz. Malmai arra utalnak, hogy helyben őrölték a gabonafélét, tehát fejlett földművelés alakult ki. Az első megművelt földterületek elsősorban az irtásokon voltak. 1872-ben megépült a vasút, amely újabb munkalehetőséget biztosított a falu lakosságának. Jobb lett a közlekedés, jobban tudták értékesíteni termékeiket a földmívesek. Gyorsan növekszik ennek következtében a falu lakossága: 1869: 655, 1890: 1014. Ma háromezer körül van. 1944 nagy változást hozott a lakosság életében. 1948-ban megalakul a kolhoz. A nagyipari gazdálkodás megköveteli a nagy táblásítást, s így új földrajznevek is keletkeznek, gyakran a nagy tábla neve több kisebb terület (melyeiknek külön-külön neve volt) nevének egybeolvadásából keletkezett. Az 1886-os kataszteri térkép 63 földrajzi nevet tüntet fel, amelyből idősebb adatközlőim is csupán 55-öt ismertek, de Bagu Dezső, a kolhoz földmérője már csak 47-et ismer. Nem használják ma már a következő dűlőneveket: Ducskós, Kishollós, Porozsina, Paj alja, Képszeg, Deménláza, Temetőköz, Gálláza, Tűzvaska, Ásláza. A népi névadás nem jelöli meg a dűlő nagyságát: van olyan földterület, amely csupán 4 ha, de van olyan is, amely 80 ha. Csak a nagyobb eltéréseket 14 KTL 283/3/531, 2. 1. 203