Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bagu Balázs: Bátyu község földrajzi nevei és néprajzi vonatkozásai

Erre utalnak a -hát utótagú földrajznevek: Dibicsahát, Temetőhát, Szernyehát. Bátyú község földrajzi neveit 4 csoportba osztom aszerint, hogy mi a dűlő­nevek jelentése: I. Műveléssel, irtással kapcsolatos nevek: Áslása, Bálint-láza, Bodó-láz, Csonkás, Demén-láza, Gál-láza, Kisláz, Máté-láz, Pál-láza, Gyepű. II. Természeti nevek: Ducskóhát, Temetőhát, Szernyehát, Szernyepart, Eg­res, Hollós, Nagyerdő, Makkos, Börköles alja, Égeralja, Hajsza mocsár alja, Ná­das, Papp alja. a) víznevek: Temető patak, Tuba gödri, Vashíd, Homokgödör, Bótrágy pa­tak, Bika patak, Deménlázi patak, Karasztói patak, Hamvas patak, Lodán pa­tak, Szernye mocsár, Kanális, Papaljai híd, Kishíd. b) Térszínforma és térrajzi nevek (a felszínt takaró növényzetről kapott ne­vek) : Almás, Buglyoska, Börköles, Körtélyes. III. Birtoklástörténeti nevek: Baksa kútja, Kastélykert, Lónyai kastély, Mikó kútja, Albert rétje, Szabó rét, Orbán-tag, Fogel-tag, Pap-tag, Tar Berti tag, Zsidótanya, Grosslender birtok. Ide sorolhatók a -láz, -láza utótagú nevek, hisz ezek előtagja rendszerint birtokosának nevét őrzi. IV. Hivatalos (mesterséges) névadás: Uzlovoje, Borkanyuk út, Gagarin út, Lenin út, Május Elseje út, Makarenko út, Mező út, Partizán utca, Petőfi Sándor utca, Űj utca, Vasútállomás. V. Eseményre utaló nevünk egy van, a Tűzvaska, amely egy hajdani tűz­vész emlékét őrzi. VI. Bizonytalan eredetű a Gyüsne, Mathányáz jasa, Korasztó, Czene, Cso­bánka, Pétre, Bimbós. VII. Műépítmények (ide sorolok minden -ház, -kastély, -híd, -palló stb. utó­tagú nevet). Végül leszögezhetjük, hogy a község lakossága (a földrajzi nevekből követ­keztetve) foglalkozott halászattal, tartott sertést, szarvasmarhát, ezek után adóz­tak is. Az állattartás fontos szerepet játszott. Minden állatfajtának külön lege­lője volt (Disznólegelő, ökörlegelő). 1911-ben fogadják el a „Bátyú közsig közbirtokosság alapszabályá"-t, 14 ami 1948-ig volt érvényben, amikor is megalakult a kolhoz. Malmai arra utalnak, hogy helyben őrölték a gabonafélét, tehát fejlett föld­művelés alakult ki. Az első megművelt földterületek elsősorban az irtásokon voltak. 1872-ben megépült a vasút, amely újabb munkalehetőséget biztosított a falu lakosságának. Jobb lett a közlekedés, jobban tudták értékesíteni termékei­ket a földmívesek. Gyorsan növekszik ennek következtében a falu lakossága: 1869: 655, 1890: 1014. Ma háromezer körül van. 1944 nagy változást hozott a lakosság életében. 1948-ban megalakul a kol­hoz. A nagyipari gazdálkodás megköveteli a nagy táblásítást, s így új földrajz­nevek is keletkeznek, gyakran a nagy tábla neve több kisebb terület (melyeik­nek külön-külön neve volt) nevének egybeolvadásából keletkezett. Az 1886-os kataszteri térkép 63 földrajzi nevet tüntet fel, amelyből idősebb adatközlőim is csupán 55-öt ismertek, de Bagu Dezső, a kolhoz földmérője már csak 47-et ismer. Nem használják ma már a következő dűlőneveket: Ducskós, Kishollós, Porozsina, Paj alja, Képszeg, Deménláza, Temetőköz, Gálláza, Tűz­vaska, Ásláza. A népi névadás nem jelöli meg a dűlő nagyságát: van olyan földterület, amely csupán 4 ha, de van olyan is, amely 80 ha. Csak a nagyobb eltéréseket 14 KTL 283/3/531, 2. 1. 203

Next

/
Thumbnails
Contents