Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

K. Csilléry Klára: Adatok az asztalszék múltja és továbbélése kérdéséhez

nűség szerint ez hamarosan a parasztházakban is megjelenhetett — úgy, aho­gyan a deszkalábas asztal —, hogy azután később már az ilyennel ellátott asz­talszék váljon az általánosabbá. 74 Németalföldön, az európai bútorkultúra megújításának egyik gócában, a tökéletesítési igyekezetből a kerek asztalszék is részesült: a XV. században he­vederrel kapcsolták össze a lábakat (6. kép), miáltal lehetőség nyílt az asztallap megnagyobbítására. Ez az újítás hamar meggyökeresedett a vidék parasztságá­nál, ahogyan azt Simon Beningnek a XVI. század első felében festett miniatú­rája tanúsítja (10. kép), és eljutott az észak-franciaországi parasztházakba is. 75 Ugyancsak Németalföld területén idővel második asztallapot iktattak be a lábak közé, a hevederek helyébe; ezzel további rakodófelületet nyertek. Az újítás to­vábbterjedését jelzi az, hogy egy ilyen, 1592-es datálású példány Bersenbrück környékéről, Németországnak Hollandiához közeli vidékéről került az itteni mú­zeumba. 76 Alsó-Szászországnál azonban már nem jutott messzebb, ott viszont meghonosodva, az ily módon kialakított asztalszék hosszú időn át használatos maradt a parasztházakban. Ezek az újszerű kialakítású példányok igényesen kiképzettek, az asztallapokat fapánt fogja körbe, amit nagy, sárgaréz vagy vas szögek rögzítenek, a lábak díszítést is kaphattak és az egyik láb aljára, a köny­nyebb mozgatás érdekében, két kis kereket volt szokás szerelni. (3. kép). 77 Noha Alsó-Szászországban továbbra is ragaszkodtak a jól bevált kerek asz­talkákhoz, ez nem akadályozta meg a gazdag parasztcsaládokat abban, hogy a későbbiekben ne törekedjenek modernebb kialakítású példányokra szert tenni a polgári bútorművesség kínálatából. így vették a XVIII. századra át az Angliá­ban a XVI. században, Hollandiában a XVII. században megjelent 78 összecsuk­ható asztalkát. 79 Majd pedig, még ugyancsak a XVIII. században befogadták az olyan, szintén polgári eredetű asztalkát is, amelynek az alsó része megfelel a nagy, négyszögletes családi étkezőasztalokénak, az asztalka lapjának kétoldalt lehajtható szárnyát pedig elfordítható vendéglábak támasztják alá — alkal­massá téve kisebb étkezésekhez. 80 Megjegyzendő, hogy a kerek — esetleg sok­szögű, ovális — összecsukható asztalka Hollandiának a hajózásból jól profitáló községeiben a XVIII. században fogadószobabeli díszbútorrá vált, színes, figurá­lis festésdíszének köszönhetően, ami nagyszerűen érvényesült az összecsukva falhoz támasztott tárgyon. 81 Nem szabad azonban eközben szemünk elől tévesztenünk azt, hogy a pol­gári divatáramlatok iránti nyitottság ellenére sem hagyott minden a kerek asz­álló asztalkák, ezeket hihetőleg túl instabilnak találhatták. Az aligha képzelhető el, hogy ne szereztek volna tudomást az ilyenek létezéséről, hiszen mint tudjuk, talokat érintő polgári újítás nyomot a parasztházak kerek asztalszékein, asztal­74 Lásd: BARABÁS Jenő 1989. 260. térképlap; Szolnok megyére lásd: SZABÓ László—CSALOG Zsolt 1974. 254. lap, 64. tábla, 176. térképlap. 75 CUISENIER, Solange—WATIEZ, Annie 1984. 264—265. 76 OTTENJANN, Heinrich 1954. 68—69. 77 Ma a megőrződött ilyen darabok megbecsült tárgyaivá váltak a házaknak. Lásd pl. : OTTENJANN, Helmut 1988. 62—63. 78 EVERS, J. W. 180—181. lap, 216—217. kép. 79 OTTENJANN, Heinrich 1954. 68. lap, 182—185. kép. Hozzá kell tenni ezekhez az adatokhoz, hogy az említettektől eltérő változatokban, a francia háromlábú, kerek lapú asztalszékek parasztházbeli utódai közt is megvannak mind a két lappal el­látott, mind pedig az összecsukható kerek asztalkák; lásd: CUISENIER, Solange— WATIEZ, Annie 1984. 264—266. 80 OTTENJANN, Heinrich 1954. 188. kép; OTTENJANN, Helmut 1988. 55.; vö.: DE­NEKE, Bernward 1969. 71—72. kép. 81 DENEKE, Bernward 1969. 79. lap, 73—75. kép. 159

Next

/
Thumbnails
Contents