Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
K. Csilléry Klára: Adatok az asztalszék múltja és továbbélése kérdéséhez
ják, hogy a német parasztházba ekkorra már bekerült a deszkalábas, négyszögletes lapú, korszerű asztal. Ilyen asztallal és cserépkályhával felszerelt tágas parasztszobát mutat be, boronaházban, Bartel Beham 1524 körül alkotott, a fonóbeli helytelenkedéseket pellengérre állító fametszetén. 59 A terítő alól kibukkanó deszkaláb jelzi, miszerint hasonló asztalnál költik el az esküvői lakomát, ugyancsak boronafalú parasztházban, Erhart Schoelen 1550 körül készített fametszetén. 60 Együttesen a kétféle parasztházbeli asztal egyetlen általam ismert német képen sem szerepel, idézhető viszont polgárházat bemutató ilyen ábrázolás: Cornelis Teunissen Világúrnő vendéglátását megjelenítő, allegorikus képe, a XVI. század első feléből. Itt a szobában deszkalábas asztal körül foglalnak helyet a szereplők, míg a háttérben, a konyhában, közel a tűzhelyhez ott látható a három lábú, kerek asztalszék. 61 Arra, hogy a nagy négyszögletes asztal és a könnyű kerek asztalszék valóban egymás mellett létezhetett az ezen korabeli parasztházakban, Németalföldről kapunk egyértelmű bizonyítékot. A Simon Bening által a XVI. század első felében, Brüggében miniált hóráskönyvek egyikének Január havát megjelenítő lapján szorosan egymás mellett áll a parasztházban az abrosszal megterített négyszögletes asztal és a terítetlen kerek asztalszék (10. kép). 62 Mindemellett ezeknek a németországi és németalföldi XVI. századi ábrázolásoknak az egybevetése ugyancsak lényeges tanulságot kínál. A nagy asztalnak és az asztalszéknek a német képeken látható — illetve segítségükkel kikövetkeztethető — lakástérbeli elkülönülése ugyanis annak a tradicionális szétválasztásnak felel meg, amely, miként volt róla szó, együtt a hagyományos asztalszékkel (3. kép), napjainkig fennmaradt az alsó-szász parasztházban. 63 A német XVI. századi képekkel szemben viszont a brüggei Simon Bening-féle kép (10. kép) a kétféle asztalnak azzal az egymáshoz közeli, együttes használatra alkalmas elhelyezésével egyezik, ami a Közelmúltig megfigyelhető volt Franciaországban. 64 Ezek a múltat és jelent összekötő megfelelések arra figyelmeztetnek, hogy a lakásrendet illető ilyenféle, meghatározott területre kiterjedő tradíciók igen korán kialakulhattak, úgyszólván párhuzamosan a tárgy meggyökeresedésével a parasztságnál, hogy azután századokon át alapjában véve megtartsák kötelező érvényüket, lényegében mindaddig, amíg az asztalszék végleg ki nem szorul a hagyomány megszabta használatból. Hozzá kell ehhez tenni, hogy az a tény, hogy az asztalszéknek a XVI. századi német képeken megfigyelhető, köznapi étkezésekhez való alkalmazása (8— 9. kép) megegyezik a magyar és általában a kelet-közép és kelet-európai 65 XIX— XX. századi paraszti gyakorlattal, szintén aligha tekinthető véletlennek. Az pedig, hogy a közelmúltban az alsó-szász házban az igénybevétel általában a konyhai teendőkre korlátozódott, nincsen ezzel ellentétben. Ilyen célra való alkalmazás nem csupán a XIV. századi olasz ábrázolásokon (4. kép), de az Al59 KLINGENBURG, Karl-Heinz 1970. 251. kép. 60 KLINGENBURG, Karl-Heinz 1970. 246. kép. 61 KLINGENBURG, Karl-Heinz 1970. 243. kép. 62 A középkori kalendárium-illusztrációkat néprajzi szempontból értékelő Wilhelm Hansen, aki sok más közt a jelen képet is közli, színes táblán és fekete-fehér képen is, nem kommentálja a jelenséget, sőt a bakos asztal, a kerek asztalszék, illetve a disznóbontó szék előfordulásait felsoroló, igen hasznos összeállításban sem tartotta fontosnak megemlíteni a kétféle asztalnak ezt az együttes ábrázolását. Vö.: HANSEN, Wilhelm 1984. 17., 72., 210., 270., 274. 63 Lásd a 29. jegyzetet. 64 Lásd a 30. jegyzetet. 65 Lásd a 31—33. jegyzetet. 156
