Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Sabján Tibor: Gondolatok az alföldi tüzelők történetéhez

met nyelvterületről csonka gúla alakú sár<kemencéket nem ismerünk, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ábrázolások a korabeli magyar viszonyúikat tükrözik vissza.

9 Több kemenceábrázolást ismerünk a múlt századi népéletet megörökítő metszetek sorából. Elsőként említhetjük HUNFALVY János: Magyarország és Erdély eredeti képekben című munkáját, amelynek 1856-ban megjelent első kötetében található egy zsánerkép: A menyasszony felköszöntése.

10 Az alföldi lakodalmi szokáskör egyik mozzanatát bemutató acélmetszet JANKÓ János festménye alapján készült, így meglehetősen hiteles ábrázolásnak tekinthető.

11 A jelenet egy parasztszoba belsejében játszódik, amelynek ajtó melletti sarkában szögletes, középső és felső párkánnyal díszített búbos kemence áll, tetejét sárból épített kupola fedi. Ezzel teljesen megegyező kemence fotóját közli Hódmezővásárhelyről KISS Lajos azzal a megjegyzéssel, hogy csak urizáló gazdák építtettek maguknak ilyet.

12 Tehát ezek a kemencék az egyszerű boglya alakú változatokkal szemben néhány helyen reprezentációs igényeket elégítettek ki. A fentiek ellenére a szegénység lakóházaiból is ismerünk hasonló kemencéket. A Vasárnapi Üjság 1884. augusztus 28-ai számában jelent meg két kép a Tápiószentmárton—Sőregpuszta határában álló dohányoskunyhókról.

13 Az egyik metszet a földbe mélyített kunyhók szobáját ábrázolja.

14 A Hermann LÜDERS rajza alapján készült kép jobb oldalán szögletes padkájú, párkánnyal és kupolával díszített sárkemence áll, melynek tetejét a mennyezetre függesztett rudazat veszi körül. A kunyhók külső és belső bemutatása alapján nincs okunk kételkedni, hogy a rajzoló a valóságnak megfelelően örökítette meg a dinnyések életkörülményeit. Nemcsak a szögletes, hanem a kerek alaprajzú kemencéknek is ismerjük középső párkánnyal tagolt változatait. A múlt század közepén jelent meg KUBINYI Ferenc és VAHOTTmre: Magyarország és Erdély képekben című munkája, amelynek Kecskemétet bemutató fejezetében több metszet is szemlélteti az itt élők lakáskultúráját.

15 Az egyik kép egy „középsorsú kecskeméti gazdaember" szobáját mutatja be: az előtérben felvetett ágy, vele szemben asztal, az átellenes sarokban boglyakemence látható. A szögletes padkára épített kemence kúposodé testét középen egy keskenyebb, felül egy erőteljesebb párkány övezi. Ehhez hasonló kemence látható PETŐFI barátjának és kortársának ORLAI PETRÍCH Somának egyik festményén is, melyet a költő Egy telem Debrecenben című verse ihletett.

16 A kép előterében a kemence mellett pipázó költő portréja látható, mögötte egy fehérre meszelt középpárkányos boglyakemence magasodik. Fenti példáinkkal azt szerettük volna bizonyítani, hogy a szögletes alakú és a középpárkánnyal tagolt kemenceforma annak ellenére, hogy a 20. században egy újabb divathullám révén szélesebb körben elterjedt, mégis hagyományos 9 Általánosságban írva a telepesházak terveiről BALASSA M. Iván, 1989. 41. is arra a következtetésre jut, hogy ezek a 18. század alföldi építkezési viszonyait mutatják. 10 HUNFÀLVY János, 1856. I. 270—271. 11 Az acélmetszetet Christian HOFFMEISTER készítette. A . metszet jelzete a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában: V. 73—6/8. 12 KISS Lajos, 1953. 206. 7. 13 Vasárnapi Újság 1864. 35. szám. 11. évf. 356. A fametszeteket RUSZ Károly készítette. I.'.''. 14 "A képet néhány téves adattal közli a Néprajzi Lexikon 4. kötete is (283. oldal.). Jelzete a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában: VI/3—9. 15 KUBINYI Ferenc—VAHOT Imre, 1853. I. 120. 16 A több változatban is megfestett kép címe: Petőfi Debrecenben. Egyik változatát a kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum őrzi. 120