Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

gai nyakú tálhoz, hengeres testű korsóhoz és a 15. korsótípusunkhoz hasonló edényeket gyártottak (Petru-Petru 1978: XLVII/17., XLIX.). A bekarcolt hullámvonalakkal díszített vízszintes peremű tálak is jellemzők ezekre a műhelyekre pl. Poetovio, Emona, Neviodunum. A teljes anyaga sajnos egyik műhelynek sincs közölve. 8. A Barbaricumban találunk még néhány IV. század végén, V. század elején működő műhelyt, melyeknek kerámiája hasonlít a leányfaluihoz. Ezeken a helyeken főleg az ún. ,,interregionális" formák között találunk analógiát, melyeket ebben az időszakban, szinte már az egész Kárpármedencében gyártottak. Ilyen pl. a murgai korsó, melyet besimított díszítéssel készített egy késő szarmata műhely, a Vrsac melletti Crvenkán. a) A szokásos szarmata formák mellett gyártott murgai kerámiát (Rasajski 1957: 39—56: Tab. U/l., III/l.) hullámvonalköteggel díszített egyfülű római korsókat (Tab. III/2.) és egy leányfalui 38/6-os típushoz hasonló gömbölyű tálat is besimított háromszöggel (Tab. IV/2.).

199a Az itt gyártott besimított díszítésű kerámia motívumai az egész Duna-vidéken elterjedtek, pl. satírozott, vagy ferde vonalakból képzett háromszögek, rácsminta, függőleges sávok között hullámvonal stb. (Ottományi 1981: 30—31.). b) Ugyancsak a murgai korsó a fő besimított díszítésű típusa a Vindobonával szemben fekvő wien-leopoldaui műhelynek. Itt a római ellenerőd helyén egy germán telep létesült, a IV. század végén — V. század elején (Friesing 1984). A telep kereskedelmet bonyolított le a rómaiak és a szvébek között, akárcsak a hasonló korú Mautern vagy Wien-Aspern. Mázas és besimított kerámiát gyártott. Anyaga nagyon hasonlít a többi limes menti táboréhoz, pl. Mautern, Zciselmauer, Klosterneuburg stb. A leányfalui kerámiához hasonlóak még az ,,S" profilú tálak, melyeket besimított hullámvonaldísszel készítettek (Friesinger 1984: Abb. 7/5., 1., 6/3—4., 7., 8/1. és 9/3.). Besimított kerámiát gyártottak még a hasonló korú wien-asperni műhelyben is.

200 c) Szvéb területről ismerünk más hasonló korú műhelyt is, amely Leányfalura jellemző kerámiát gyártott. Ilyen műhely működött a IV. század végén — V. század első felében, Jifikovcén és Kyjovban (Tejral 1985.). Itt főleg szürke korongolt kerámiát gyártottak, melynek fő formái közé tartozott a bikónikus tál. (Abb. 6/4., 7/4.). Ezek analógiáit nemcsak Leányfaluról, de a Dunakanyarban több helyről is ismerjük pl. Visegrád-Sibrik-domb.

201 De míg morva területen ezeket az edényeket bekarcolt hullámvonal díszíti, addig a pannóniai darabok mind besimított vagy simított díszítésűek (Tejral 1985: Abb. 2/1., 4-6., Abb. 6/4.). Ezeknek a Jifikovcén gyártott bikónikus tálaknak a felső része bordákkal tagolt, ami nem jellemző a leányfalui anyagra. Leányfalun csak egy darab bordázott felső részű kónikus mély tál található, besimított hullámvonal-díszítéssel (Alföldi 1932: XXIX/10.), melynek analógiái morva területen díszítetlenek vagy bekarcolt hullámvonallal készülnek (Tejral 1985: Abb. 6/2—8.). A műhely gyártott késő római kerámiára visszavezethető típusokat is pl. tagolt felső részű, mély kónikus tál, vízszintes peremű tál stb. (Abb. 6/10., 7/5., 7/7. ,9.). Ezek a leányfalui 11—12. és 51. táltípusok analógiái. Importként mázas dörzstálak, ,,S" profilú tálak, egyfülű, szűk nyakú korsók és kis füles bögrék is kerültek ide (Abb. 11/1., 21/4. stb.). A besimított díszítésű „murgai" kerámiát (korsókat, bikónikus tálakat) morva területen Tejral csak későbbre, az V. század 30-as éveire, közepére keltezi (Tejral 1985:122—.). Ebből a korszakból is ismerünk fazekesműhelyeket, pl. Musov. A besimított díszítésű murgai edényeken kívül (Abb. 15/4—5.) gyártott a műhely szürke házikerámiát, pl. ,,S" profilú tálakat (Abb. 21/3.) és a leányfalui fazéktípus is jellemző volt itt ebben az időszakban (Abb. 19/1—6). Helyi szvéb népesség gyár47