Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Tettamanti Sarolta: Újabb régészeti adatok Szentendre középkori településtörténetéhez
csak megemlítjük: egy XIII. századi kulcs (20. kép 8.), 73 késő középkori zárszerkezet része és ún. tornyos lakat (20. kép 1., 3.), 79 késpenge, nyéllapos kés (20. kép 2., 5.), 80 véső? (20. kép 7.), 81 sarokvas, 82 szögek, 83 XIV-XV. századi, fogazott élű gabonasarló (20. kép 6.), 84 szekérvasalás darabja (20. kép 4.), 85 egyéb vasalástöredék, 86 vas láncszem fele. 87 Az előkerült állatcsontokat (mind középkori rétegekből való) Vörös István szíves leírása nyomán adjuk közre: A legtöbb a szarvasmarhacsont volt, 60 db: szarvcsap dext. fr.; M sup.; 2 db os zygomaticum dext. fr.; corpus mandibulae sin.; 3 db angulus mandibulae dext. (egyik fr.); ramus mand. dext. fr., sin; atlas bal fele; os sacrum sin. fr. I— П.; 19 db costae fr.; 3 db scapula fr. (egyik égett); hum. dext. dist. diaph.; radius sin. prox. fr.; radius sin. dist. fr. ; radius dext. fr.; radius prox. fr. ; ulna fr. ; 3 db mc diaph. fr. ; mc sin. prox. med. fr. ; me dext. diaph. fr.; pelvis fr.; 3 db femur diaph. fr.; 2 db tibia sin., dist, fr.; tibia dext. diaph. fr.; 2 db tibia diaph. fr.; mt dext. prox. fr.; mt dext. dist. fr.; mt sin. prox. db.; calcaneus dext. fr.; os ph. I. Ш. Juhcsontok, 20 db (közülük 4 lehet, hogy kecskéé): maxilla fr. ; corpus mand. sin. és egy ilyen fr. ; angulus mand. dext.; 3 db scapula fr.; vert. thorac. fr.; sacrum IV. fr.; 5 db costae fr.; radius dext. dist. db.; 4 db mc dext. prox. db; mc sin. prox. fr.; tibia sin. diaph. fr.; mt sin. dist. prox. fr. Kecske 1 db: mc dext. Sertés, 6 db: 2 db caninus sin. inf. (egyik fr.); corpus mandibulae sin. fr.; scapula dext. dist. fr.; femur diaph. fr.; femur prox. fr. Ló, 1 db: radius sin. prox. fr. Őz, 1 db: bal oldali frontale az aganccsal (az agancstó külső oldalán vágásnyomok). 3 db kagyló. Összefoglalás A dolgozatban leírt megfigyelések új adatokat szolgáltattak Szentendre középkori településszerkezetére vonatkozó ismereteinkhez. Mint már följebb is említettük, a Városház tér és környéke alatt húzódó épület-, leletegyüttes kiterjedésének ÉNy-i és É-i határa jól érzékelhető volt. ÉNy és Ny felé valószínű, hogy nem terjedt tovább a római kori erődítményfal itt feltárt szakaszánál. (1. kép 9., 21. kép 9.) 88 Feltételezhető, hogy D felé is az említett fal itt — a Bajcsy-Zsilinszky úton — 1985-ben feltárt szakasza határolta le. (1. kép 9., 21. kép 10.) 89 Ezt, a mai Belvárost É—D-i irányban átszelő jelentős objektumot (21. kép 9—12.) korábbi bizonytalankodások után 90 egyre biztosabban a római korra keltezzük. Lehet azonban, hogy vonala — mert romjaiban még látható volt — valamiképpen befolyásolta a középkori település kiterjedését. Egyedül К felé nem ismerjük a tárgyalt komplexum határát. Benne a legvalószínűbben egy nagyobb kőépület(ek?), talán udvarház, kert, belső telek együttesét láthatjuk, leletanyagában az ottani 2—3 évszázados élet konyhai hulladékát. Elpusztulhatott a XVI. század végén, vagy a következő évszázad folyamán. Területét a XVIII. századi építkezésekkor egyengettek el. A leletanyagnak csak a kisebbik része XIII. századi, a többsége a XIV—XVI. századból való. Egy Árpád-kori településrészt elpusztítva, a XIV. század folyamán épülhetett a feltételezett udvarház. Jobban el tudjuk helyezni térben és időben, ha felelevenítjük és összefoglaljuk eddigi ismereteinket a város középkori lelőhelyeiről. A 21. képen ábrázoljuk a középkori kőépületmaradványokat (elsősorban régészeti, de okleveles források alapján is): 91 1. A középkori eredetű plébániatemplom (ХШ. sz. második fele— XV. sz.). 92 2. Kéthelyiséges ХШ. századi kőház a templom É-i oldalán. (22. kép) 93 3. A dolgozatban tárgyalt épületegyüttes. 4. Alkotmány (Püspök) u. 7. sz. ház pincéjében középkori fal. Az újkori pincéből kihordott földből Xin-XVI. századi kerámia került elő. (23. kép l.) 94 5. Bogdányi út 10. Késő középkori kőház alapfalrészletei, környezetében elsősorban XIV— XVI. századi kerámia. (23. kép 2.) 95 462
