Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tettamanti Sarolta: Újabb régészeti adatok Szentendre középkori településtörténetéhez

6. A Ferenczy Múzeum udvarán egy valószínűleg középkori épület falmaradványai.

96 7. 1697. évi okleveles adat egy régi, kőből épült pincéről. Pontosan lokalizálható a Fő térGörög utca sarokra.

97 8. Fő tér 21. sz. ház udvarán megfigyelt, valószínűleg középkori pince.

98 9—12. A tárgyalt erődítmény fal. 13. A Jókai és Kert utcák, valamint a Duna-part és a patak határolta területről 60-as évekbeli bizonytalan, nem dokumentált leletmegfigyelések (tűzhelyek, kemencék, csontvázak és falak is). A Ferenczy Múzeum jelentős ХШ—

XV. századi leletanyagot őriz innen.

99 A középkori Szentendre településszerkezetének elemzésénél, újra átgondolásánál az említett 1697. évi iratból, a Muslay család elődjének Simon Antalnak adott 3 nemesi telek tulajdonjogával kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyvből

100 kell kiindulnunk. A XVII. század végi emlékezet szerint (Lukács Pál nevű helyi lakost hallgatták ki a vármegyeiek) 1681-ig lakott volt a település.

101 Más források szerint a XVII. század második felében már elég kevesen élnek itt.

102 A 3 telek területén 9 jobbágyház állott, ill. az egyikben a református prédikátor lakott. A tanú elbeszélését a házak elhelyezkedéséről a Régészeti Topográfia írásakor részletesen elemeztük, s arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bükkös-patak és a Bogdányi út déli szakasza között a Dumtsa Jenő utca, Fő tér tájékán, inkább a Duna-part közelében lehettek. (21. kép)

103 A XVI. század eleji források még további 3 nemesi házat említenek,

104 ezeket nem tudjuk lokalizálni. A késő középkori Szentendre képét megpróbáljuk ábrázolni: a templom, alatta a háromszögletű piactérrel a központ. A piactéren fut keresztül a főútvonal (országút) a Dumtsa—Bogdányi utcák vonalában. Fontos út lehetett Ny felé a mai Rákóczi Ferenc u. vonala. Ennek mentén terül el a dolgozatban tárgyalt objektum. A régészeti és történeti adatok alapján laza települési szerkezetet tételezünk föl, sűrűbb beépítéssel a piactér, templom körül és a főbb utak Fő térhez közel eső szakaszán.

105 JEGYZETEK 1 Ásatási jelentések: Rég. Kut. 1986, 120.; 1987,103—104.; 1989,71—72; A Városháza építéstörténetére 1.: Pest m. műemlékei II. köt. 113—116. és 115. old. 165. kép. Okleveles adat az építés időpontjáról nincs: Jaksity Iván vikárius végzett kutatásokat a XVIII. századi délszláv nyelvű forrásanyagban, az б szíves tájékoztatása ez. 2 Az objektumokról, rajzolt metszetekről csak vázlatos összesítő térképet adok, mellőzve az épületek földszintjének, különböző mélységű pincéinek alaprajzát, mert a közfalak, pincelejárók stb. ábrázolása zavarná az áttekinthetőséget. A térképeket Egyed Endre rajzolta, a metszetrajzokat б tisztázta le. A tárgyfotókat Kádas Tibor készítette. A tárgytáblákat — saját tervezés után — Dukay Bernadette szerkesztette, rajzolta, állította össze. A helyszíni fotókat Halper János (kisebb részüket jómagam) készítette. Munkatársaimnak köszönetemet fejezem ki. 3 SZFM 89.2.1—26; Az előkerült leletanyag részletes jellemzése az egész terület ismertetése után következik. 4 89.2.27—118.; A legtöbb XIII. sz.-i darab 280—310 cm mélyen jött elő, de késő középkorival keverten.; A 91. sz. késő bronzkori töredék. 5 89.2.404-406. 6 MNMA 201. Sz. Ш.; MRT 7. köt. 266. 7 89.2.280-368. 8 89.2.369-403. 9 89.2.264-279. 10 89.2.265-278. 11 Újkori töltésből: 89.2.151—158.; Középkori anyag rómaival keverten az egész szobában: 89.2.159—229.; A római kori gödör anyaga: 89.2.230—236.; a középkorié: 89.2.237—263. 12 89.2.139-143. 13 A felső pusztulási réteg aljáig: 89.2.475-516.; A többi: 89.2.517-546. 463