Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.

Hasonló megosztással találkozunk a felsódörgicsei Szent András plébániatemplom 1347-es oklevelében, lényegét közölte: Kovács 1967, 58—59. Entz Géza Dercsényi Dezsőnek (Művészet, 1975/3. 47—48.) tulajdonítja az egyházi épületek kutatásában jelentős forrás újbóli — e századi — felfedezésének érdemét, holott az Kovács Bélát illeti, aki Dercsényi cikke előtt 10 évvel (!) már közölte a fontos történeti dokumentumot. Entz 1980, 137-138. 18 Guzsik 1975, 91-104., 1979/a 169. 19 A határjárás 1281. július 1. keltezésű átiratban maradt meg. 20 Kisdörgicse: MRT 2. kötet (Veszprém megye régészeti topográfiája) 119., Markaz: Fodor 1985, 95—110.; Ipolytölgyes: Bakay 1989, 63., 147-148.; Velemér: A. Kozák 1974, 229-237. 21 Az 1275-ös oklevél 1281-es átirata: Wenzel IX. 1871, 227. olvasatát használtam, Bártfai 1938, 102. alatt az oklevelet említi, de benne a templomot nem. Bakács I. 1982. 178. szintén nem említi a templomot. Az oklevelek fordításában Deák András és Kocsis Gyula volt a segítségemre, fogadják érte köszönetemet. 22 1390. május 22. oklevél: Bakács I. 1982, 1022. 23 A templom adataival a tanulmány írása során ismerkedtem meg, s a kézirat lezárásáig már nem volt mód a templom helyét a lakott területen belül megkeresni. 24 MNM Ötvösgyűjtemény 52. 207., közli: Lovag 1971, 148. 25 1449. június 17. oklevél: Bártfai 1938, 754., Pest megye II. 1958. 172. 26 Egy másik Szent Vidre vonatkozó 1453-as okleveles adatot, melyet többen emlegetnek, nem találtam meg. Említi ezt Csánki I. 1890, 35. Valószínűleg Csánki alapján írta (de hivatkozás nélkül) ugyanezt Borovszky 1.1910, 219. Bártfai nem ismerte ezt a forrást. Az MTA Régészeti Intézete Topográfiai Csoportjának oklevélgyűjtéséből kiderül, hogy az adat eredetét ők sem találták meg. A Topográfiai Csoport kedves segítségét ezúton is köszönöm. 27 Bártfai 1938, 1449. 28 Szarka 1940, 127., a 312. jegyzet alatt végig követi XVI—XVII. századi említéseit, levéltári hivatkozásokkal. Ami Szarkánál nem szerepel: 1562: Káldy-Nagy 1985, 599. 1580: uo., 1581-82: Maksay 1959, 654. 655., 1590: Káldy-Nagy 1985, 599. Ezekben az oklevelekben Szent Videt már pusztaként emlegetik. 29 Bicskétől K-re fekvőnek gondolja Csánki I. 1890, 35.; Borovszky I. 1910, 140., 219.; Csánkit idézi Chobot I. 1915, 268. 30 Takács 1931, 388. 31 Bálint 1977, 452—458.; Györffy 1977, 74. Pl. az esztergomi Szent Vid bazilika is egy cseh származású érsekkel (Radla-Sebestyén) hozható kapcsolatba a XI. század elején. Györffy 1977, 181. 328., valamint MRT 5. kötet, 105—106. 32 Szent Vid attribútumai: üst, saskeselyű, könyvön álló kakas, lámpás és oroszlán. Jankovich 1988, 153—155. Veszprém megyében két ízben is közös a titulusa „nevelőjével": Vid et Modest, Id. Guzsik 1979/a, 163—202. 33 G. Sándor Mária jelentése, MNM A 372.TIV. és Rég. Füz. 13. 1960. 113—114. A bányát kb. 1954 táján nyitották. Ezúton is köszönöm G. Sándor Mária szíves segítségét, az anyag közlésre való átengedését. 34 A sírok mélysége: 40—100 cm. Az 1. sírban 2 db, a 2. sírban 3 db, a 3. sírban 1 db S végű hajkarika és ezen felül 2 db szórvány karika került elő. Az ásatási jelentésben a 4. sírról is szó van, amely mellett találtak egy hajkarikát, de a régészeti leltárkönyvben már csak 3 sír szerepel. A sírokról rajz nem készült. Leletanyag: MNM KO 60.2.1.B. - 60.2.6.B. 35 Kocsis Gyula múzeumigazgató észlelte. Blaskovich Múzeum Adattára (Tápiószele) 466—67. 36 A begyűjtött leletek leltározatlanul a CKM-ben. 37 Ásatási dokumentáció CKM A 1890—82. 38 A nagykátai templom közlése ugyanebben a tanulmányban, a tápiógyörgyei templom közöletlen, Dinnyés István ásatásai. Utóbbi: Rég. Füz. 33. 1980. 86—87. 39 Félköríves szentélyű templomok: Cegléd-Madarászhalom (?), Csemő-Hosszúdűlő, Cegléd-Öregszőlő, Cegléd-Nyúlfülehalom, valamint Nagykórös-Gurmannhalom, Nagykőrös-Középgógány, NagykőrösBoldogasszonyhalom. Topát 1972, 53-77.; Tari 1987, 115-120.; Balanyi 1989, 57-77. 40 Tari 1989, 13—66. A hévizgyörki templom keltezésében a szentély alaprajzán kívül az enyhén csúcsíves dongaboltozat, ablaknyílás stb. is szerepet játszott. Csak az alaprajz nem nyújt elég keltező értékű adatot az egyszerű terű Árpád-kori templomoknál. 41 Eri 1967, 193.; Guzsik 1979/a, 167—169. Itt szeretném megjegyezni, hogy próbáltam elkerülni a szentély me403