Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.

chanikus kiegészítését, hiszen más formájú egyenes szentélyzáródású korai templom is ismert, pl. Kardoskúton (Méri 1964, 2. kép). Azonban esetünkben a szűkebb földrajzi határokon belüli párhuzamok bevonását tartottam célravezetőbbnek. 42 Az egyházi épületek méreteinél logikus lenne az Árpád-korban használt etalonokat alapul venni, mint azt legutóbb tette Bakay 1989, 147—148. Esetünkben nagyon megnehezíti ennek a kiszámítását az a tény, hogy az épületeknek csak az alapozásával rendelkezünk, s feltehetőleg a felmenő falakat mérték ki, nem pedig a szabálytalan szélű, hullámos vonalú alapárkot. A megmaradt alapfalak méreteit átszámolva az egykor Székesfehérváron őrzött Szent István-féle etalonra nem kaptam egész számokat. Sem a királyi öl, a rőf és a láb nem adott ki kerek számokat. A vidékünkön fellelhető Árpád-kori templomok mindegyikénél szükségesnek tartom elvégezni ezeket a számításokat, s a megmutatkozó szabályszerűségek alapján lehetségesnek tartom a számok kerekítését. A számításokhoz alapul véve: Bogdán 1978, 35. és a vonatkozó részek. A tápióbicskei templom befogadóképességére, Guzsik 1979/a. 169. Feltételezi, hogy a templomban csak a falu előkelőségei voltak, s ugyanakkor a falu lakói a templomon kívül vettek részt a szertartásban. 43 A nyári napforduló (június 22. = solstitium) idejére meghatározott kitűzési szabályt bővebben 1. Kovács Béla kitűnő tanulmányában: Erdei—Kovács 1964, 212—218., valamint Guzsik 1975, 91—104., uő. 1979/a, 163—202. Vidékünk többi ÉK—DNy-i tájolású templománál a legritkább esetben ismeretes a templom védőszentjének a neve. így az összefüggések vizsgálata némi nehézségbe ütközik, mert ahol a védőszentet ismerjük ott a templom nincs feltárva. 44 Téglaméretek: 24 x 16—16,5 x 4,5 cm, 26,5—27 x 15,5—16 x 4,5—5 cm. Egy darabnál 3,5 cm vastagságot mértek. A ferde síkkal levágott darabhoz hasonló került elő Kardoskútról, Méri 1964, IV. tábla 2—3. kép. 45 Szekér György (OMF, Bp.) szíves meghatározása, amit ezúton is köszönök. 46 A párhuzamok felsorolása helyett a csatokra I. Szabó 1938, 41., 48. és 146—209. kép 211—212. kép; Parádi 1975, 119-157., a gyűrűre 1.: Lovag 1980, 224-225. 47 Makkai 1958, 62., 72. 48 Kocsis 1985, 73—74., 145—146. Az okleveles adatok alapján a családfát is meg lehet rajzolni. 49 L. a falvak említéseit Bártfai 1938 és Bakács I. 1982. regeszta gyűjteményekben. 50 1433. július 13.: Lukcsics II. 1938, 92. 216. és 250. reg. Szent Györgynek ez az első említése, „ecclesiam S. Georgii de eadem Katha, Vaciensis d.", valamint „ecclesiam S. Jacobi de Egres, Vaciensis d." 51 Dinnyés István szíves szóbeli közlése. 52 Ferenczy 1844, 61.; Galgóczy 1877, 182.; Csánki I. 1890, 30.; Borovszky I. 1910, 98.; Chobot I. 1915, 262—264.; Szarka 1940, 88., 171. jegyzet; Pest megye I. 1958. 514. 53 Bakács I. 1982, 323. 54 Bakács I. 1982, 347., 352., 395. 55 Bártfai 1938, 918., 919. Bizonytalanságának adott ez ügyben hangot Chobot I. 1915, 262—263. 56 Galgóczy 1877, 182., Borovszky I. 1910, 98. feltehetőleg Galgóczyt vette alapul munkájában. Borovszky szintén hét Katát sorolt fel, de Csekekátát és Nagykátát egy időben létező településnek gondolta. 57 Indoklását 1. részletesen: Kocsis 1985, 73—74. 58 Az Árpád-kori településnyomok alapján megmondani, hogy egy időben pontosan hány falu létezett, egyelőre lehetetlenség. Dinnyés István vezetésével egy régészeti munkaközösség végezte a terepjárást. 59 Galgóczy 1877, 183.; Chobot I. 1915, 262-263.; Pest megye I. 1958. 514-517. 60 Kiss 1988, 193. 61 Kiss 1988, 533. 62 MNM Érem és Régiségtár Irattára 171/1934. A jelentésen olvashatatlan az aláírás. Talán Sziráki József (nagykátai segédjegyzó?) személyével azonosítható. Egy szóbeli adat szerint (1982-es ásatási napló) ,,Pestről jött emberek" tárták fel a templomot. 63 Gedai István jelentése MNM A 108. N. Ш. 64 Dinnyés István helyszínelése, CKM A 1880—82., és Rég. Füz. 35. 1982. 93. 65 Dinnyés I. jelentése Rég. Füz. 36.1983. 82. valamint egy rövid ismertetés: Dinnyés 1982,20—21. Dokumentáció a CKM-ben leltározatlan, Fotó: CKM F: 29004-29109., dia: 2119-2193. 66 Nagykáta 76. lelőhely, Dinnyés 1985, 17—18. 67 L. 62. jegyzet. 68 A feltáráskor Dinnyés I. nem ismerte a korábbi ásatás eredményét, így nem tudta ellenőrizni annak helyességét. 69 A kurgán gondolatára Szatmári Imre hívta fel a figyelmemet, köszönöm. 70 Téglaméretek: 27 X 15,5 x 5 cm, valamint 5—6 cm vastagságú és 16—17 cm széleségű töredékek kerültek 404