Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.
A templom Félköríves szentélyzáródású, hajója téglalap alakú (XVUL kép, XXIV. kép 1.). A szentély és a hajó együttes belső hossza: 10,7 m, szélessége: kb. 5—5,2 m. Ebből a hajó belmérete: 7,5 x 5—5,2 m. (Érdekes egyezés a becsült Tápióbicske-Szent Vid templomhajó méreteivel. A térarányra és a befogadóképességre így ugyanazok az adatok érvényesek.) (XXIV. kép 1.) Tájolása. A kelet—nyugati tengelytől észak felé eltér 30°, így iránya ÉK 60° — DNy 240°. Építési technika. Az épület alapozása annyiban eltér az előzőleg bemutatott két alapozási technikától, hogy itt a döngölt agyagrétegekben köveket is használtak. A templomon belül is mutatkozik kevés eltérés a hajó Ny-i zárófelának és a szentélynek az alapozása között. Az alap mindenütt sárgásvörös homokba ásott, enyhén ívelt aljú árokban, rétegesen döngölve készült. A hajó Ny-i zárófelánál (G—H metszet), a kb. 100 cm széles falalap rétegei: legalul 4—6 cm vastag sárgás, keményre döngölt homokos-kavicsos sáv, ezen 10—15 cm vastag, köves habarcsréteg, amelyen 5—10 cm-es fekete, döngölt humusz, mellyel vízszintesre igazították az előző réteg felszínét. Ezen vékony humuszcsík, majd ezt követően 3—8 cm-es habarcsréteg és ismét 3—7 cm-es humuszréteg,... s a folytatás innentől elpusztult. (XXI. kép 1.) Kicsit más képet mutat a szentély átvágása során keletkezett metszet (I—J metszet, XXI. kép 2.). Az alapozás kb. 120 cm széles és 45 cm vastagságban maradt meg. Az alapozás alsó rétege 8—15 cm vastagságú habarcs, kövekkel. Ezen egy kiegyenlítő, 3—7 cm-es fekete (döngölt) humusz. Majd 3—5 cm-es habarcsréteg, nagyobb habarcsrögökkel, kisebb kövekkel. A habarcsos réteg fölött 3—10 cm-es, egyenetlen vastagságú sárgás színű homokkal-agyaggal-habarccsal-humusszal kevert réteg, keményre döngölve. Ezen a második nagy kövekkel borított habarcsos réteg feküdt, majd ismét egy sárgás színű, keményre döngölt sáv következett és a habarcsréteg. A kő felhasználása a rétegesen döngölt agyagalapban Cegléd környékén nem ismeretlen. (Kb. 1 m mélyen nagy kiterjedésű réti mészkőtelepek vannak ezen a vidéken, a Gerje-patak déli partja mentén, tehát a kő, mint építőanyag könnyen hozzáférhető volt.) Hasonló alapozási technikával készült a Cegléd-Öregszőlőkben 1987-ben feltárt kis félköríves szentélyű templom alapozása és a Cegléd-Nyúlfülehalom lelőhelyen talált (szintén félköríves szentélyű) templom alapozása is. 84 Kicsit távolabb (kb. 20 km-re), Bács-Kiskun megyében, Ladánybenén találtak rá egy ugyanilyen módon alapozott Árpád-kori templomra. 85 A hosszúdűlői templom felmenő falainak építésekor téglát és kváderkövet egyaránt használtak. Az ásatás során talált téglák között csak egy ép darab került elő. 86 Itt is megfigyelte az ásató, hogy keretben készültek a pelyvás anyagú, élénkpiros színű (néha sárga) téglák. A kváderkövek anyaga a helyi puha, réti mészkő, az ún. „darázskó". 87 A csemő-hosszúdűlói templom alapozásának egyetlen különlegességét, a félköríves kis szentélyt a hajótól elválasztó diadalív összefüggő alapozása jelenti. (XVIII. kép) A diadalív alatti folyamatos alapozásra több példa is akad az ország területén. Ezek földrajzilag nem túl közeliek, ezért csupán néhány kiragadott analógiát említek: Doboz-Faluhely 88 , Herpály 89 , Szentdemeter 90 , Szeregyháza 91 , Barátka (Bratka, Csehszlovákia) 92 , Ipolytölgyes 93 . A templom körüli temető Összesen 4 sírt találtak a feltárás során (XVIII. kép). Közülük a legérdekesebb egy téglával körberakott gyermeksír (2. sír). A sírban korhatározó tárgyat nem leltek, a sírgödröt sem sikerült megfigyelni. Méretét a téglák külső szélei határozzák meg. (ХХП. kép 2.) Mélysége 48 cm. A sírgödör 400
