Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.
A Szent Vid-templom A feltáráskor az északi hajófal részlete és az északi szentélyfal, valamint az északi diadalív és a keleti szentélyfal kis csonkja került elő. (Ш. kép) A templomnak sem szélességét, sem hosszát nem ismerjük, mivel a nyugati és a déli felét a silógödör ásásával elpusztították. Megkísérelhető azonban a templom méreteinek becsléssel történő meghatározása. Közelebbi támpontot nyújtó hasonló, egyenes szentélyzáródású templom Dél-Pest megyében Nagykátáról és Tápiógyörgyéről ismert. 38 A környéken ezeken kívül előkerült templomok mind félköríves szentélyűek voltak. 39 Észak felé eltávolodva, de Tápióbicskéhez (a fentieken kívül) legközelebbi egyenes szentélyzáródású templom Hévizgyörkön található. 40 A nagykátai és tápiógyörgyei templomok feltehetőleg korábbiak, mint a hévizgyörki. Térarányuk is más-más jellegzetességet mutat. Míg pl. a nagykátai templomnak feltűnően kicsi a téglalap alakú szentélye, s a téglalap a hajóhoz hosszabbik oldalával csatlakozik, addig a későromán hévizgyörkié már nyújtott, s a hajóhoz a téglalap rövidebb oldalával kapcsolódó. Mivel a Szent Vid-i templom körüli temetőből előkerült tárgyak а ХШ. század közepére keltezhetóek, ezért inkább a hasonló korú nagykátai templomhoz közel álló térarányt tartok valószínűbbnek. Több tanulmányban foglalkoznak a kutatók az Árpád-kori templomok térarányaival. 41 Sajnos azonban mindig a hajó térarányát vizsgálják, így ezek csak kis mértékben visznek közelebb a szentély és a teljes templom méreteinek kikövetkeztetéséhez. Kiindulási pontul az egyetlen mérhető hosszt, a szentély északi falának belső méretét (3 m) használtam. (Ebből megszerkeszteni a templomot nagy tévedés lehetőségét rejti magában, mégis meg kell kockáztatni, mert csak így határozható meg a templom körülbelüli mérete.) A megmaradt hajórészlet igen csekély kiszélesedését figyelembe véve ha a szentély négyzetes alaprajzú lenne, a templomhajót nagyon keskenynek kellene elképzelnünk. Valószínűbbnek látszik, hogy a szentély belső mérete kb. 3 x 4 m volt — amint erre vannak példák —, így a hajó szélessége 5 m lehetett. A szentély a hajóhoz hosszabbik oldalával kapcsolódhatott. Az Árpád-kori egyenes szentélyzáródású templomok térarányaira kidolgozott méreteket alapul véve (átlagosan = 1,5 : 1 arány) az 5 méteres szélességhez 7,5 m hosszú hajótest tartozik. Amennyiben ez a feltételezett templomalaprajz elfogadható, úgy a templomhajó és a szentély együttes belső hossza 11 m, szélessége 5 m. (XXIV. kép 2.) A templomhajó feltételezett alapterülete így: 37,5 m 2 , max. befogadóképessége 60—65 fő. 42 A templom tájolása K—Ny-i irányú. Hyen pontos K—Ny-i tájolással Dél-Pest megyében elvétve találkozunk. Az uralkodó tájolási szokás vidékünkön ÉK—DNy. Ez alól eddig csak a Szent Vid-templom és a tápiógyörgyei templom a kivétel. A vidékünkön általánosnak mondható iránytól eltérő Szent Vidtemplom tájolásával kapcsolatban kézenfekvőnek tűnik az összefüggés a védőszenttel, annak ünnepével. Az itt különlegesnek számító pontos K—Ny-i tájolás és Szent Vidnek a nyári napfordulót közvetlenül megelőző ünnepe alapján feltételezhető, hogy a templom alapárkát a védőszent ünnepnapján jelölték ki. Mivel az összecseng a napfordulói irányítással, ezért nem lehet egyértelműen eldönteni, a tájolásnál melyik szempont került előtérbe. 43 Építési technika A sárga homokba ásott alapfalat lefelé szűkülő formájú árokba, döngölve készítették. Az ásató az alapozásban 3—4 réteget tudott elkülöníteni. (TV. kép 2., V. kép) Az alapozás felső részében a döngölt agyagrétegek között két téglatöredékes sávot is megfigyelt. Az alapfal szélessége 80—120 cm között ingadozik. Az alapozás megmaradt vastagsága 75—90 cm. A templom felmenő falaira közvetett s így kissé bizonytalan adataink vannak. Az épületfalak valószínűleg téglából készültek, de nem tartom lehetetlennek a vegyes falazást sem. Ugyanis a feltáráskor a nagy mennyiségű tégla mellett elnagyolt faragású kváderköveket is találtak. A téglák anyaga 393
