Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.
sége ma is művelt mezőgazdasági területen helyezkedik el. Rohamos pusztulásuk miatt feltárásuk egyre sürgetőbbé válik. Az elpusztult Árpád- és késő középkori falvak templomhelyeit kő- és téglaanyaguk miatt néha még napjainkban is ingyenes „kőbányának" használják. Ahol már minden építőanyagot kitermeltek, ott a nagyüzemi mezőgazdaságnak már nem sok pusztítanivalója akad ahhoz, hogy végleg eltüntessen minden épületnyomot. A még feltárható templomalapozások által nyújtott információk (alaprajz, méret, tájolás, építési technika, átépítés ... stb.) megsemmisülése értékes adatoktól foszt meg bennünket. Az alföldi egyházi építészet kutatásának szükségességét a fentieken kívül az is indokolttá teszi, hogy vidékünkön olyan Árpád-kori írott forrást, amely az egyházszervezetről, a falusi templomokról bővítené az ismereteinket, csak szórványosan találunk. 10 Ami kevés adatunk van, az főleg a XIV. századtól kezdődően maradt ránk. Még az 1332—37-es pápai tizedjegyzék is oly szűkszavúan ír a váci egyházmegyéről, hogy nem nyújt igazán támpontot az egyházak kutatásához. 11 Az oklevelek hiányát némiképp ellensúlyozzák a XIV—XV. századi előfordulású patrocíniumból képzett településnevek, 12 mivel az egykori templomok titulusára is fény derül belőlük. A szakirodalomban elfogadott az az elképzelés, hogy а ХП—ХШ. századtól a XIV századig bezárólag alakultak ki az ilyen típusú helynevek. B A középkori egyházszervezet, a falusi plébániahálózat kérdéséhez új adatokat ma már csak a régészettől remélhetünk. Mivel a régészeti topográfiai kötet megjelenése a közeljövőben nem várható, ezért az eddigi feltárások eredményeinek közzétételével kíván tanulmányom hozzájárulni a vidék Árpád-kori falusi templomépítészetének kutatásához. 14 Az alábbiakban három Árpád-kori templom és templom körüli temető feltárásának eredményét mutatom be: I.: Tápióbicske-Szent Vid-templom, II.: NagykátaKenderhalom, Ш.: Csemő-Hosszúdűlő. Mindhárom ásatás Dinnyés István régész vezetésével folyt, akinek az anyag közlésre való átengedését ezúton köszönöm meg. (I. kép A.) Mielőtt rátérnék azonban az ásatások ismertetésére, szeretnék a források alapján bemutatni még egy Árpád-kori templomot. Az oklevelet, amelyben az egyházi épület (Boldogságos Szűz temploma) szerepel, már a múlt században publikálták. 15 A templomra vonatkozó részek közzétételét a forrásokból kiderülő részletek és a feltárt s az alábbiakban bemutatásra kerülő Szent Vid-templommal való szomszédsága miatt tartom fontosnak, s egyúttal szeretném felhívni a figyelmet a templom régészeti feltárásának szükségességére. (Tápió)Bicske — Boldogságos Szűz temploma A templomhoz tartozó falu a középkorban Bikcse (Bykche, Bikche) néven szerepelt az oklevelekben. 16 1275-ből maradt fenn az az oklevél, amelyben egy határjárás során megemlítik a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot. Ekkor a falut és a birtokot megosztották, úgy, hogy ez a határvonal a templomot hosszában megfelezte. (a határjárás)... ,,a magában Bikcse faluban található Szűz Mária templomának oltára feletti déli (délre néző) ablakától indul és mindjárt, amint a kapun kilépünk nyugatra fordul Bocho(u) fia Miklós földjéhez. ... (a másik rész) hasonlóképpen az említett templom ablaktól kelet felé fordulva Márton kúriájának kapuján át a kert kapujához megy." 17 Az oklevélben megadott égtájaknak kétféle feloldása lehetséges: 1. Mivel a határjárás készültének pontos időpontját nem ismerjük, feltételezhető, hogy ez tavasszal vagy késő ősszel történt. Ugyanis a tavaszi vagy őszi napkeltéhez viszonyítva a K—Ny-i tengelyű templom szentélye „szinte" délre néz. (A csillagászati Kelettől a Nap látszólagos égi pályája kb. 36—37 fokot is eltérhet. 18 ) 2. A másik elképzelés akkor helytálló, ha a határjárást nyár derekán végezték. 19 Ebben az esetben a templomszentélynek DK felé kellett néznie, vagyis így a templom tájolása DK—ÉNy lehetett. 390
