Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Simon László: Korai avar kardok

Fokéles kard Mindössze egyetlen ilyen korai avar fegyver ismeretes (Katalógus 159.), ennek rekonstruált hosszúsága 97 cm. Legnagyobb pengeszélesség (Az 5 ismeretlen vágóélű fegyvert figyelmen kívül hagytam.) Egyélű kardok 32 egyélű kardnak ismerjük a pengeszélességét, ezek súlyozott számtani középértéke 3,3 cm. A legkeskenyebb pengeszélességű fegyverek (Katalógus 35., 174.) 2,2 cm, a legszélesebb (Katalógus 140.) 4,8 cm méretűek. Az egyélű kardok leggyakoribb pengeszélessége 3,0—3,9 cm között mozog, ide 20 fegyver tartozik, ami az összes ismert adat 62,5%-a. Kétélű kardok 32 kétélű kard legnagyobb pengeszélességi méretét ismerjük, ezek súlyozott számtani középértéke 4,4 cm. A legkeskenyebb kétélű kard 3 cm pengeszélességű (Katalógus 2.), a legszélesebb (Katalógus 90.) 6,2 cm. A leggyakoribb pengeszélesség 4,0—4,9 cm-es paraméterek között mozog, ezek száma 19, vagyis az összes ismert adat 59,3%-a. Fokéles kard A már említett egyetlen fokéles kard legnagyobb pengeszélessége 3,7 cm. Rendkívül kevés, mindössze 34 azoknak a kardoknak a száma, amelyeknél mindkét méretadat ismert. Ezek közül 14 egyélű, 16 kétélű, 1 pedig fokélcs fegyver és van 3 olyan példány is, amelynek a vágóélét nem ismerjük. A korrelációs vizsgálatok szerint a korai avar kardok teljes hosszúsága és legnagyobb pengeszélessége között lineáris összefüggés nincs. Vagyis pl. a leggyakoribb hosszúságú (83,1—95,9 cm) egyélű kardok pengeszélessége nem kizárólagosan a leggyakoribb pengeszélességű csoportba (3,0—3,9) tartozik, jóllehet ezen határértékek között kimutatható bizonyos sűrűsödése e leleteknek, de ennél szélesebb (Katalógus 62.) és keskenyebb (Katalógus 35., 174.) pengéjűek is előfordulnak. Ugyanez elmondható a leggyakoribb maximális pengeszélességról is. Vagyis: a leggyakoribb (átlagos) pengeszélességű kategóriához (3,0—3,9 cm) tartozó kardok között a leggyakoribb hosszúságnál nagyobb (Katalógus 15., 57., 65.) és kisebb (Katalógus 151.) kardok egyaránt megtalálhatók. Szóról szóra ugyanez igaz a kétélű kardokra is, ha a megfelelő adatokat behelyettesítjük. A korai avar kardok mérete tehát nem lehet típusbeosztó szempont azok vizsgálatánál. Összefoglalóan ezekből csupán csak az derül ki, hogy valamennyi szóban fogó fegyver az ún. hosszú kardok típusába tartozik. Viszont okvetlenül megállapítható bizonyos összefüggés a méretek és a vágóéi között. A súlyozott számtani középértékek szerint ugyanis az egyélű kardok relatíve rövidebbek és keskenyebbek a kétélűeknél! Az egyélű kardoknál ez az érték 92,7 cm, ill. 3,3 cm, míg a kétélűeknél 95,1 cm és 4,4 cm. Az egyélű és a kétélű kardok méretbeli különbözősége nyilvánvaló akkor is, ha a gyakorisági szóródást vesszük figyelembe. Az egyélű kardok leggyakoribb hosszúsága 83,1—95,9 cm, leggyako-. ribb pengeszélessége 3,0—3,9 cm paraméterek közé esik, míg a kétélűeknél 90,1—100 cm és 4,0—4,9 cm közé. 271