Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok

kevés megmunkálással előállított gyöngyféleség az Alföldön viszonylag ritka. Az I. század 2.—

II. század első felére keltezhető Gyulavarsánd-Laposhalom, 9. sírban 1 (2?) db lapos, borostyángyöngy volt; Szeged-Felsőpusztaszer, 24. sírban 2 db; Szentes-Kistőke, 31. sírban 1 db; HódmezővásárhelyFehértó, 7. sírban 1 db; Tápiószele, 53. sír, 1 db; Orgovány, 3. sír, 7 db, Ernőháza(Banatski Despotovac, Jugoszlávia)-Pape-féle föld, 5. sír, 5 db; néhány példány Törökszentmiklós-Surján, Újtelepen.

59 I—II. századiak, a törökszentmiklósi 9. lelőhely 14. sírja már III. századi lehet. A legtöbb ilyen borostyángyöngy (9 db) a Szeged-Csongrádi úti 20. sírban került elő, 39 db gömbölyű karneol és néhány, másfajta gyöngy alkotta nyaklánc tagjaként, a II. század közepénél nem későbbi leletegyüttesben.

60 Az alföldihez hasonló a szabálytalan alakú borostyángyöngyök időrendje a pontuszi városok anyagában is: igen nagy számban szerepelnek az I—II. században, számuk lényegesen csökken a III. század folyamán, a IV. században csak szórványosan fordulnak elő.

61 A bal felkar és mellkas között előkerült térdfibula, a karikák és gyöngyök (3. tábla 9.) а csüngődíszes fibula egyfajta változatát alkotják. Az eleve csüngőkkel kiegészített fibulák többnyire más típusúak.

62 A Törökszentmiklós-Surján, Kastélydomb, 54. sír pántos-lemezes, összetett csüngője a fibulák ilyen kiegészítésének széles lehetőségeit jelzi.

63 A Szeged-Felsőpusztaszer, 20. sírból ismerünk olyan fibulát, melyre egymásra csavart végű karika volt fűzve, közelében sem csüngőt, sem gyöngyöket nem említenek.

64 Néhány esetben, mint Hódmezővásárhely-Fehértó, 3. és 15. sírban, ahol a fibula közelében gyöngyöket is találtak,

65 elképzelhető, hogy a hévizgyörkihez hasonló, fibuláról függő gyöngycsüngő lehetett a sírban. Másféle gyöngycsüngőt figyeltek meg a HódmezővásárhelyErzsébet, 5. sírban, ahol a díszes fibuláról, külön-külön fonalakra függesztve, 1—1 gyöngyszem csüngött le.

66 A térdfibulára fűzött karikák közül az egymásra csavart végű, ezüst huzalkarika megfelelői térben és időben egyaránt, széles körben elterjedtek, többnyire függesztő, összekötő rendeltetéssel. Az egyik oldalán megvastagodó, öntött bronzkarika az endrődi 27. sírban gyöngyös nyaklánc tartozékaként szerepel, felcsavart végű huzalkarikákkal együtt, de más, korban közelálló sírleletekben is megtalálható.

67 A 14. sír térdfibulája minden bizonnyal római provinciális készítmény. Tagolt „fejlapjának" pontos párhuzamát

68

, a fejlap és rugó közötti lapocskákhoz hasonló megoldást nem találtam. A szarmata leletanyagban is igen gyakori térdfibulák készítése nem szorítkozott a római tartományokra,

69 az alföldi szarmaták is előállítottak ilyen fibulákat.

70 A fíbulacsüngő és az övcsüngő (2. tábla 4—7., 3. tábla 9, 4—5. tábla 11.) kerek és hordó alakú kalcedon; hordó alakú kréta; korongos zöldesfekete,

71 gömbös piros és színtelen (halványkék), sokszögletes színtelen, hengeres fehér és fehér alapon piros berakású üveggyöngyei ebben, vagy hasonló összetételben, többnyire II. századi leletegyüttesekben fordulnak elő. A nagyméretű gyöngyök néhány változata megtalálható a korai szarmata, női sírokra jellemző, gömbös karneolgyöngyökkel együtt: pl. Szeged-Felsőpusztaszer, 32. sírban vas övkarikával(?) gömbös, kék és zöld üveg- és kalcedongyöngy;

72 Szentes-Kistőke, 119. sírban kék és barna, gömbös gyöngyök;

73 a már említett, SzegedCsongrádi úti 20. sír nyakláncán kék és barna üveg-, hordó alakú krétagyöngy.

74 Hévizgyörkivel egyező összetételben szerepelnek a Kiskőrös-Csukástó, Rácz-kút, 6. sírban,

75 a pádéi (Padej, Jugoszlávia) sírleletben,

76 Ernőháza(Banatski Despotovac, Jug.)-Pape-föld, 1. sír és Hódmezővásárhely-Fehértó, 1. sírban.

77 Hordó alakú kréta- és kalcedongyöngyök nélkül: Kiskőrös-Csukástó, Rácz-kút, 7. és 8. sír;

78 Hódmezővásárhely-Fehértó, 3. és 7. sír;

79 valamint Kiszombor B, 56. sír.

80 Más sírleletekben,

81 így a martfűi 1. sírban

82 és Veresegyházon,

83 csak a kalcedon- és krétagyöngyök fordulnak elő. Ilyenek a III. század közepére keltezett, Szentes-Nagyhegy, 20. sír nagyméretű gyöngyei is.

84 A hévizgyörki övcsüngő aljához tartozó, nagyméretű, zöldesfekete, berakott hullámvonalas díszű gyöngyének (4. tábla 11/2.) megfelelőjét a hazai leletanyagban

83 nem ismerem. Ez áll a nagyméretű, 159