Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok
10. A kard belső oldalán, a bal csukló közelében nagyméretű, korongszerű alakú, világos füstszínű kalcedongyöngy, furattal ferdén felfelé, a test felé fordulva (16. tábla 10.). Szűkebb furatperem töredezett. H: 1,73 cm, Á: 2,62—2,69 cm, furata 5,5—5,8 ill. 6,8 mm. 13. tábla 10. 11. Vaskés a bal kézfej és a kard külső oldala mellett, élével a kard, hegyével DK felé (16. tábla 11.). Egyenletesen keskenyedő penge, hegyénél ívelt élrész. Középső állású, széles, rövid nyélnyúlványát hosszirányú farostok borítják, fedik a pengetőnél levő beugrásokat. A hegy sírban felfelé fekvő oldalán a kardhüvely borításának kis darabkája. H: 13,2 cm, penge H: 9 cm, Sz: 1,8 cm. 14. tábla 11. 12—14. A jobb combcsont külső oldalánál, együtt került elő a csiholóvas, kovadarab és ár. A két vastárgy megsérült, hiányzó részeik szétomlottak a bontás során. A csiholó téglalap metszetű, vasrúd, karikás fülrésze hiányzik. Csonka H: 5,67 cm, Sz: 1,3 cm, V: 0,6 cm. 13. tábla 12. Szabálytalan alakú, sárgásfehér, szürkésbarna színű, néhol fehér kérges kovadarab. Felületén csekély vasrozsdanyomok. H: 3,88 cm, Sz: 2,6 cm, V: 1,9 cm. 13. tábla 13. Az ártöredék kör átmetszetű hegy részén 0,76 cm átmérőjű, hengeres fátok maradványai. Nyéltüskéje rövid csonkján, kétoldalt, fanyél kis részletei. Hossza 3,32 cm. 13. tábla 14. 15—16. A jobb combcsont mellett, kívül, heggyel DK felé két, köpűs, vas nyílhegy feküdt. Köpűkben a nyílvessző maradványai. A hosszabb nyílhegy pengéje deltoidhoz hasonló, alul kerekített körvonalú, lapos, hegye felé elvékonyodó. Kerek metszetű köpűje egyenletesen vastagodó, pereménél kissé deformált. H: 13,7 cm, penge H: 7,2 cm, Sz: 2,2 cm, köpű Á: 1,3—1,4 cm. 14 tábla 15. A rövidebb hegy pengéje babérlevél alakú, tengelyében alacsony gerinc húzódik. Tompaszögben megtört penge. Köpűje egyenletesen vastagodó, kerek átmetszetű. Az összekovácsolás mentén végig megnyílt. Köpű alja a bontáskor megsérült. H: 13 cm (kiterítve 13,2 cm), penge H: 7,2 cm, Sz: 2,1 cm, köpű Á: 1,2 cm. 14. tábla 16. A 17—21. leletek a jobb lábszártól DNy-ra, a váz szintje fölött kerültek elő. 17. Vaszabla. A karikás végű, csuklós szájvas szögletes átmetszetű rudakból készült, ami a karikákon kerek metszetűvé alakított. A nagy oldalkarikák metszete sarkán álló négyzet, 0,9 cm-es átlókkal. Az egyik oldalkarikán 1,4—1,5 cm széles, a vasat körbefogó szíj maradványa látszott, a másik karikán nagyobb felületen voltak hasonló, elmosódott bőrnyomok. Erősen korrodált, felülete néhol hiányos. Kiterített H: 35 cm, szájvas H: 15,7 cm, tagok 8,4 és 8,9 cm, oldalkarikák Á: 11,5—11,6 cm. 15. tábla 17. 18. Vas, karikás veret. Vaskos, ovális karika, végei egymásra fekvő, ovális lapokká kovácsolva. A lapokat összefogó szegecset csak röntgenfelvétel mutatta ki. A karika belső oldalán, kezelés előtt, keskeny bőrmaradvány látszott. H: 3,45 cm, Sz: 2,55 cm, V: 0,85 cm. 14. tábla 18. 19. Vascsat. Téglalapos metszetű rudacskából készült, téglalap alakú csatkeret, lapos tövis. A tövis és a csatkeret hátoldalán csekély bőrmaradványok. Sérült, hiányos. H: 3,2 cm, Sz: 4,3 cm 14. tábla 19. — hátoláal kezelés előtt. 20. Vasveret. Téglalap alakú, vastag lapocska. A tárgyról készült röntgenfelvétel szerint a rövid oldalak mellett szegecs és üres szegecslyuk található. Egyik, sérült felületű lapján kb. 2 mm vastagságú átrozsdásodott bőrdarabka. Erősen korrodált. H: 3,3 cm, Sz: 2 cm, V: 0,6—0,7 cm. 14. tábla 20. 21. Vasszegecs. Vasrozsdával átitatott, két bőrréteg, amit vasszegecs fog össze. Egyik oldalon szegecsfej vékony laptöredéke, másikon kerek, vas alátéten elkalapált szegecsvég. Együttes vastagságuk 1 cm, alátét Á: 1 cm. 14. tábla 21. A 28. sírtól D-re, bolygatott területen került elő egy világosszürke, finoman iszapolt anyagú, korongolt, felületein szürke, fémes fényű bevonatos, félgömbös tál oldaltöredéke. Hornyolatok alatt bepecsételt, V erezetű levelekből álló minta részlete. Hossza: 6,9 cm, V: 0,9—1 cm. 14. tábla 22. 156
