Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok

26. Két csuklóvasalás. Az ép példány a 25. vaspántokkal együtt, tehát a ládika hátoldalánál került elő. A földdel együtt kiemelt tárgyak tisztításakor derült ki, hogy a helyszíni vázlatokon (5. tábla 16—30.) szereplő két rudacska az ép (leszámítva, hogy a rajzon jobb alsó szár rég törött) csuklóvasalást jelezte. A másik, hiányos (részletei bizonyára a bontáskor keveredtek el) vasalás a 24. pánt és a 18. élpántok közelében lehetett, töredékei az utóbbiakkal együtt lettek kiemelve. Mindkét vasalás 2—2 db, karikás (Á: kb. 1,5 cm) végükkel egymásba kapcsolt, hosszú sasszegből készült. A sasszegek karikái kerek, száraik — melyek kb. 1 cm-es nyak után széthajlanak — téglalap átmetszetűek. A széthajlított, keskenyedő szárak hegyes végei a karikák felé hajlanak vissza. A rajzokon alul levő sasszegek nyaka és karikája felfelé ívelt, a felső, merőleges karikájú sasszegek szárai megcsavarodnak a széthajlítás közelében. A széthajlított szárak karikák felőli oldalán hosszirányú, a behajló hegyeken is folytatódó farostok vannak. Az ép vasalás alsó, valamint felső szárain levő famaradványok síkja metszi egymást. A hiányos vasalás ép sasszegének nyakán 6 mm-es sávban folytatódnak a száron húzódó farostok, az ép vasalás nyakrészén csekély fanyomok. A felső sasszegek szárainak felső, keskeny oldalán csekély, hosszirányú farostok. Széthajlított szárak H: 7,95; 7,9 és 8,65 cm. 9. tábla 26. A ládikában talált tárgyak 27. Fordított csonka kúp alakú edényke. Peremén feküdt a nyeles tükör úgy, hogy a tükörlap alsó része fedte a perem kis szakaszát, a tükörnyél pedig középen fekve nyúlt túl az edénykén. A tükörlapra simuló, nyéllel párhuzamos szálirányú farostok az edényke peremére tapadtak. Apró edénydarabkákkal, kevés homokkal kevert, durván iszapolt anyagból, kézzel formálva készült. Külső felülete egyenetlenül elsimított. Szürkésbarna színű, feketés és világosbarna foltos. Hiányos peremmel került sírba. Peremén és belsején piros földfesték maradványai. M: 3,8—4,2 cm, perem Á: 7,1—7,4 . cm, fenék Á: 4,6—5,1 cm. 10. tábla 27. 28. Nyeles bronztükör. A ládikában hátoldalával felfelé, nyelével a 27. csészén feküdt. Anyaga sötétsárga bronz, a tükörlapot ezüstösen csillogó fehérfém bevonat borítja, amit a korrózió részben elpusztított. Tükörlap előoldala kissé domború, pereme ferdén levágott. A perem mellett kúposán fúrt, a nyélnél megszakadó lyuksor, ezen belül keskeny hornyolat fut körbe. Hátoldala enyhén homorú, változó szélességű, esztergált hornyolatok díszítik. A csillogó bevonattal fedett hornyolatokban jól látszik az esztergakés rezgésének nyoma. Nyele vékony, ovális átmetszetű, elől-hátul kissé lapított rúd, amit három, hornyolatban körbefutó bordácska tagol. Nyélvég töröttnek látszik. Felső végén háromágú, a nyélnél vékonyabb lap, hátoldalán erős reszelésnyomok. A vízszintes ágak lépcsőszerű tagolásához illeszkedik a türkörlap nem pontosan egyenesre vágott széle. Itt és a tükörlap hátoldalán, a középső nyúlványnál szürke fémmel (ónforrasszal?) forrasztották össze a nyelet és tükörlapot. Tükörlap Á: 11—11,1 cm, V (peremnél): 1,2—1,4 mm. Nyél H: 9,7 cm, Sz: 2,9 cm. A tükörlap hátoldalán, kis foltokban a tükörre simuló, a nyéllel egyező szálirányú farostok maradtak meg. Egyező szálirányú, csekély maradványok a nyél mindkét oldalán is voltak. A kiemelt tükör előlapját borító, vastagabb földrétegben, a nyéllel átellenes részen világosszürke felületű famaradvány foltja látszott. A famaradvány 2—3 mm vastagságú, száliránya a tükörnyél irányával 35°-os szöget zárt be. Az összefüggő folton kívül csupán kis darabkáját sikerült kibontani. E famaradványok alja a perem közelében 3, távolabb 4 mm-re volt a tükörlaptól. Közvetlenül a famaradvány alatt, annál nagyobb, részben összefüggő területen sötétbarna, közel 1 mm vastagságú korhadék helyezkedett el, 2—3 mm-rel a tükörlap fölött. E korhadék és a tükörlapon konzerválódott famaradvány között homokos-agyagos réteg húzódott. A tükör előlapját nagy felületen borították a tükör hossztengelyével párhuzamos szálirányú farostok, néhol a perem melletti lyukakat is fedve, közvetlenül a fémlapra simulva. A nyéllel átellenes részen, a perem melletti lyuksort fedő, a lyukaknál kissé besüllyedő, 2—3 mm széles, a peremmel párhuzamos szálirányú (helyenként finomabb, keresztirányú tagolódású) famaradvány szakaszait sikerült kibontani, közel 10 cm hosszan.

14 10. tábla 28. 152