Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Torma István: Régészeti topográfiai kutatások Vác környékén
Horváth A. János munkáját Laczus Géza szobi kántortanító folytatta. Az MNM megbízásából figyelemmel kísérte az építkezéseket, amelyek egy részén, miután tanítói állásából elbocsátották, segédmunkásként ő is részt vett. 1955-től jelentette a régészeti leletek előkerülését. Az 1960-ban alakult szobi Börzsöny Múzeumnak egyik alapítója, majd 1962 végétől 1976-ban bekövetkezett haláláig vezetője volt. Az egész szobi járásra kiterjedő, jól működő leletbejelentő hálózatot hozott létre. Részben a Nemzeti Múzeum régészeivel együttműködve, részben önállóan rendszeresen ellátta a leletmentési feladatokat. 19 Laczus Gézát a múzeum élén özvegye követte. 1987-től 1990-ig állt a szobi múzeum alkalmazásában Berkes Péter régész. A helyi régész hiányát pótolta, hogy Miklós Zsuzsa 1975-től kezdve az MTA Régészeti Intézete dolgozójaként oroszlánrészt vállalt a múzeumi törzsanyag, a terepbejárási leletek és az alább tárgyalt ásatások tárgyainak leltározásában és a raktári rend fenntartásában. A szobi Börzsöny Múzeum régészeti gyűjteménye a kézirat lezárásakor (1989) 8220 tételből áll, ennek 99%-a a szobi járásból származik. A visegrádi vízi erőmű építését megelőző első leletmentési akció keretében 1960-tól az MTA Régészeti Intézetének munkatársai végeztek ásatásokat Szob, Letkés és Ipolytölgyes határában. Ehhez kapcsolódva kezdte meg Bakay Kornél Horváth A. János honfoglalás kori temetőinek hitelesítését Szobon, ületve további temető és középkori templom feltárását Ipoly tölgyesen. Nováki Gyula és Sándorfi György Miklós Zsuzsa bevonásával az országban elsőként gyűjtötte össze, mérte fel és publikálta 1979-ben egy természetföldrajzi egység, a Börzsöny őskori és középkori várait. 20 Szerkezettisztázási és keltezési céllal járásunkban három földvárat szondáztak meg. A várak feltárását már a topográfiai kutatások keretében Miklós Zsuzsa folytatta, további hat várban végzett ásatást. A toronyaljai pálos kolostor, a kemencéi és szokolyai templom, a Zebegény és Nagymaros közötti barlangkolostor, a nagymarosi Hévíz és kőbánya szintén általa vezetett feltárása kiváló keresztmetszetet ad a Börzsöny középkorának fontosabb és különleges emlékeiről. A topográfiai munkák során felszámoltuk a váci, penci és szobi múzeumban található leltározatlan anyagot, lefényképeztettük a három múzeum teljes leletanyagát. A negatívokat és a fényképes kartonok egy példányát az MTA Régészeti Intézetének Adattára őrzi. Egyúttal lehetővé vált a múzeumi kartonok ellátása fényképpel. A kötetünk területén tevékenykedő jelentősebb amatőr régészekről és magángyűjtőkről már beszámoltunk. Rajtuk kívül számos régebbi és mai kisebb, gyakran csak egy-két tárgyat tartalmazó iskolai és magángyűjteményről van tudomásunk. Leletanyagukat többnyire sikerült megtekintenünk és lefényképeznünk, esetenként megszerezni a múzeum számára. A szobi és váci járás egész területének régészeti lelőhelyeit egységes szempontok szerint összegyűjtő, teljességre törekvő feldolgozás már csak az eltérő kutatási előzmények miatt sem készülhetett eddig. 1904-ben Nagy Géza részletesen foglalkozott a főváros és környéke — lényegében az akkori megye — őskorával. 21 Az MNM gyűjteményére támaszkodó munkájába azonban nem vonta be a váci múzeum tárgyait. Ugyanígy járt el Márton Lajos is a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei (1910) és Nógrád megyei (1911) kötetében, amelyben a honfoglaláskorig halad a főbb leletek kimerítő tárgyalásával. 22 Az ekkor még alig kutatott Hont megye régészetének inkább csak általánosságokban mozgó összefoglalására mindössze négy oldal jutott. 23 Az 1942-ben megjelent Budapest történetében alig néhány adat van területünk déli részéről, 24 az 1973-as monográfia régészeti fejezetéből pedig teljesen hiányzik. 25 Pest megye műemléki topográfiája (1958) a mai megye régészeti összefoglalását tartalmazza. 26 A börzsönyi várak monográfiája már Miklós Zsuzsa topográfiai terepbejárásaira támaszkodva foglalja össze röviden a hegység és az Ipolyvölgy régészeti településtörténetét. Ezenkívül megemlíthetjük még a váci járás 27 , illetve a város 28 rövid régészeti áttekintését, továbbá a Veresegyház leleteit is bemutató műveket. 29 A műemléki topográfia a korábbi kutatások eredményeit is felhasználva, általában helyszíni 8
