Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Torma István: Régészeti topográfiai kutatások Vác környékén

szemlével kiegészítve, részletesen tárgyalja a középkori építészeti emlékeket. Többnyire csak korábbi, kevésbé hiteles felmérések közlésére volt lehetőségük. Ezeket ellenőriztük, a hiányzókat pedig pótoltuk. A középkori és török kori írott források fennmaradását, feltárását és közreadását illetően is más a helyzet a váci egyházmegyei pesti és nógrádi részeken, mint az esztergomi érsekséghez tartozó Hontban. Az utóbbinak a helységeire vonatkozó 1526 előtti oklevelek jóval nagyobb számban maradtak meg. Összegyűjtésüket és Csánki Dezső módszerét követő feldolgozásukat Bakács Istvánnak köszönhetjük.

30 A topográfiai kutatás minden igényét kielégítő Árpád-kori történeti földrajz kötetünkből még csak erre a területre készült el.

31 Nógrád és Pest megye településeinek középkori létezését Csánki Dezső sorozatának legszűkszavúbb első kötetében alig egy-két adat említésével igazolta.

32 Az б adatait vette át a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat megfelelő kötete.

33 Nem bővebb Hont vármegye községei történetének tárgyalása sem.

34 Az 1934-ben megjelent Nógrád és Hont vármegye monográfiája a néhány külső szerző által megírt részletesebb falutörténet kivételével a század elejei kötetek megállapításait ismétli meg.

35 Valamivel részletesebben, nagyobb számú, főleg közölt oklevélre támaszkodva állította össze a váci egyházmegye névtárában a falvak történetét Chobot Ferenc 1915-ben.

36 Pest megye történetének okleveles emlékeit a kezdetektől a XVI. század végéig Bártfai Szabó László publikálta 1938-ban.

37 A Pest megye műemlékeiben összeállított rövid községtörténetek nem merítik ki a korábbi közlések nyújtotta lehetőségeket sem. A műemlékek történetére vonatkozóan viszont kisebb levéltári kutatásokat is végeztek (Canonica Visitatiók). Makkai László a műemléki topográfia számára írt megyetörténetben térképekkel illusztrált áttekintést ad a középés török kori településhálózatról.

38 Újabban Bakács István (1982) a mai Pest megye középkori okleveleinek regesztáit tette közzé 1437-ig, több mint kétszeresére emelve a megismert iratok számát.

39 A felhasználás során kiderült, hogy Bakács István mindkét munkája szükségessé teszi a levéltári kiegészítést, illetve ellenőrzést. Hont vármegye története a jelzeten kívül csak kevés, az oklevél szövegösszefüggésből kiragadott, topográfiailag nem értékelhető adatot tartalmaz (pl. a helyneveket a határjárásban érintett mindkét helységnél felsorolja, akkor is, ha egy részük valójában csak az egyiknek a területén volt), csupán a birtokos családok tárgyalása részletezőbb. Regesztagyűjteményének használatát a tárgyi tévedéseken kívül megnehezíti, hogy a különféle terminus technicusok kizárólag magyarra fordítva szerepelnek, a határjárások szövege néha rövidítve jelenik meg. A XVI. századtól új forráscsoportként jelentkező adóösszeírások közül a rovásadójegyzékekből mindhárom megyére elég jó sorozattal rendelkezünk. A váci püspöki, illetve káptalani birtokok szinte teljesen hiányzó középkori forrásait némiképp kárpótolják az 1570-es évektől viszonylag rendszeressé váló urbáriumok.

40 A török közigazgatás szerint területünk legnagyobb része a budai szandzsákhoz tartozott, ennek XVI. századi összeírásait Káldy-Nagy Gyula dolgozta fel.

41 Az Ipoly völgye Ipolydamásdtól északra az esztergomi szandzsák része volt, ennek 1570. évi defterét Fekete Lajos közölte.

42 A váci egyházmegye török kori történeti földrajzához Szarka Gyula hangyaszorgalommal kigyűjtötte és helységek szerint csoportosította az Országos Levéltár és a Pest Megyei Levéltár iratait. Feldolgozásában csak a jelzeteket és a helységek névalakját közli.

43 Könyve ezért lényegében csak az általa átnézett iratok helynévmutatójaként használható. Hont vármegye levéltára vonatkozó részének megsemmisülése miatt a török kori adatokat más forrásokból kellett összeszedni. A XVII. század elejétől viszont erősen megnövekszik Pest vármegye levéltárának iratanyaga. Ezek közül az 1638-tól — 11 év megszakítással — folyamatosan megmaradt közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáit Borosy András tette közzé.

44 Több helytörténeti munka szerzője használt fel a közismert adatokon kívül közöletlen vagy nehezen hozzáférhető helyen publikált okleveleket is. Ezek közül Jakus Lajos csővári

45 és ipolydamásdi

46 vártörténetét, Gerengay Pál penci és rádi,

47 Pásztor Pál kisnémedi

48 és Horváth Lajos veresegyházi

49 9