Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Asztalos István: Verseg és környékének természetföldrajzi vázlata

ki. Az egész mikrotáj lapos felboltozódásnak látszik, amelynek a közepéről a sugarasan széjjelfutó, aszimmetrikus keresztmetszetű völgyek nagyon fiatal vetőknek köszönhetik kialakulásukat. A területen végzett kutatások részletesen kimutatták a harmadidőszaki tektonikus mozgásokat. E vizsgálat alapján állíthatjuk, hogy e folyamat eredménye, a rétegtanilag ki nem mutatható Kalló—Verseg-völgyi törésvonal. Felszíni formák Az Aszód—Sziráki-dombvidék meghatározó területe az Ecskend, amelyről a körös-körül széjjelfutó völgyek és gerincek küUőszerűen helyezkednek el. E sugaras elrendeződés tektonikus mozgások eredménye. A kutatás enyhe gyűrődést is kimutatott, amelyek — az alsó- és felsőpannon, valamint a pliocén—pleisztocén korszak határán mentek végbe. Az Ecskend fennsíkja, nemkülönben a távolabbi környéke, széles, lapos felboltozódású tönkfelület, a belőle kiinduló, sugaras elrendeződésű, lapos fennsíkrészek szintén lehetnek kismértékű felboltozódások eredményei. A redők között törések is képződtek és ezek mentén aszimmetrikus keresztmetszetű völgyek jöttek létre. Ilyen, az Ecskend tömbjéről lefutó völgy a Váci-völgy is, amely éppen Versegnél kapcsolódik a szélesebb Vanyarcipatak völgyéhez. 2. A HATVANI ÖBLÖZET A terület felszínileg teljesen elválik a szomszédos területektől, nevezetesen az É-i szomszédságában magasodó Pásztói-Cserháttól, a Ny-ra elterülő Aszód—Szirák közötti dombvidéktől, valamint a K-re fekvő Délnyugati-Mátrától. Környezetéhez képest jóval alacsonyabb (abszolút magassága 120—250 m), gyengén hullámos felszínű, háromszög alakú terület, amely D felé az Alföld síkságába simul. Felépítése, szerkezete A terület ÉNy-i szélét felső szarmata szárazföldi törmelékes kőzetek alkotják. DK-re változatosan települt rétegeket találunk: a pannóniai beltengerből lerakódó homok, kavics és lignites rétegsor és pliocén végi homok- és kavicstakaró; D-en pedig pleisztocén lösz és agyag található. A tektonikai mozgások törésvonalait is megtaláljuk a térszínen. A legtöbb vetődésvonalat az egyenes lefutású völgyekben figyelhetjük meg. Felszíni formák E terület felszíne egy nagy kiterjedésű denudációs felület. A lepusztulást követően a felsőpliocén— ópleisztocén határán feléledő tektonikus törésekkel a nagyobb völgyek mentén (ilyen pl. a Vanyarcipatak völgye) hosszú, keskeny pasztákra szeletelődött szét a terület. Ezek a szeletek, akárcsak a nagy völgyek, aszimmetrikus keresztmetszetűek. A völgyek É-ról D felé haladva egyre jobban szélesednek és az egész térszín DK felé annyira lealacsonyodik, hogy Aszód—Lőrinci között már elveszti dombvidék jellegét. Közvetlenül Hatvan térsége pedig már egy feltöltődéses térszín, amely morfológiailag az Alföld szerves része. 66