Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Asztalos István: Verseg és környékének természetföldrajzi vázlata

VERSÉG közvetlen felszínalakulását meghatározó területek közül a Bér- és a Vanyarcipatak völgye közötti lapos denudációs felszínű darabot kell említeni. E rész a Bér- és a Vanyarci-patakoknak Herédnél található egyesüléséig fokozatosan elkeskenyedik, egyben lealacsonyodik. A Vanyarci-patak és a Galga közötti terület a legnagyobb darabja annak a dél-cserháti szétdarabolt, denudációs résznek, amely a Hatvani öblözetbe simul. Háromszög formájú, ék alakú terület, amelynek csúcsa Hatvannál végződik. Kisimított, igen lapos terület. Ny-on még 180—200 m-es magasságokat találunk (egyik ilyen magasabb része éppen a Verség mellett elhelyezkedő Tatárdomb, 212 m), és K-en már 150 m alatti térszín. Felszínét Ny-on helyenként felárkolja egy-egy mélyebben bevágódott aszimmetrikus keresztmetszetű völgy, K-en ilyen már nincs. Itt már nem bukkannak elő a pannóniai rétegek. A Kartali-völgy és az Emse-völgy a löszfelszínbe bevágódó konzekvens, igen fiatal eróziós völgyek, mely részeken számottevő az alluviális kitöltés. 3. A FELSZÍN KIALAKULÁSA A dél-cserháti dombvidék, mint általában a Cserhát többi része fiatalon felemelt, denudációs felület. A földtörténeti harmadidőszak végén az erős lepusztulás jellemzi ezt a területet. Ezen időszak végén, jelentősebben a negyedkor elején indult meg a térszín emelkedése, ennek részeként az Ecskend felboltozódása, ugyanakkor a Galga völgye és különösen a Hatvani öblözet lassú besüllyedése. Ekkor vágódtak be az Ecskendről lefutó völgyek (mint pl. a Váci-völgy, Kartali-völgy, Emse-völgy stb.) és ezzel egy időben megindult a kiemelkedő részek pusztulása, a völgyek teknőinek lassú feltöltődése. ÉGHAJLAT Versegen nincsen megfigyelőállomás, ezért más, környező települések adatainak az összevetéséből adjuk meg az értékeket. A magasabb dombokon és a közöttük lévő völgyekben az évi átlagos középhőmérséklet 9 °C, a csapadék évi összege 570—590 mm. A Hatvani öblözetben, a gyér völgy hálózat következtében a középhőmérséklet magasabb, azonos az Alföld peremterületeivel (10 °C). A csapadék évi összege kevés, 550—570 mm, sőt ennél is kevesebb lehet (350 mm körül), ilyenkor az aszály is gyakori. Napfényben — különösen a Hatvani öblözet — gazdagnak mondható a terület. A szél változatos irányú, de erőssége nem jelentős. VÍZRAJZ Vizsgált területünk vízhálózata a kis reliefenergia miatt ritka. Ebből kifolyólag a lefolyásviszonyok is rosszak, amelyet a vizet jobban befogadó lösz, homokos vályog és homok is gátol. A Versegen keresztülfolyó Vanyarci-patak medrében is alig csordogál a víz. Mindazonáltal a régebbi korokban, amikor az ember természetátalakító munkája nem bontotta meg a dombokon húzódó hatalmas, összefüggő erdőségeket, a feltehetően több csapadék bővebb hozamú vízfolyásokat eredményezett. 67