Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Simon László: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879–1981)
Az I. világháború időszaka alatt a két nagykőrösi iskolai érem- és régiségtár csaknem teljes egészében megsemmisült. A háború után először 1920-ból ismerünk egy jelentősebb leletet. Ez a 62 egész és V3 g súlyú, 28 darab XVII. századi ezüstpénzből álló kincs a nagyerdei Pintér-féle erdőőri ház közelében (1. kép 11.) bukkant elő, s került Kőrös Károly tanító birtokába. A tanító meghatározása szerint a lelet legrégibb darabjait II. Gusztáv Adolf svéd király (1611—1632) verette 1624-ben. A kincs zömét XIV. Lajos francia király (1643—1715) 1666 előtt veretett érméje teszi ki. Előlapjukon az uralkodó babérkoszorús mellképe és LVD[ovicus] XIIII. D[ei] G.[ratia] FR.[anconiae] ET NAV.fariae] REX körirat, hátlapjukon pedig a Bourbonok hármas liliomos címere és az uralkodó jelmondata (SIT NOMEN DOMINI BENEDICTUM) látható. 51 Ugyancsak 1920-Ьлп ásatást tervezett a Szurdok dűlőben Szabó Kálmán kecskeméti múzeumőr, ám a kedvezőtlen időjárás miatt az elmaradt. 52 A kutatásra csak egy évvel később, 1921. szeptember 27-én, 29-én és október 4-én került sor. Ekkor Szabó Kálmán 7 napszámossal — köztük a lelőhelyen és környékén birtokos Máté Józseffel — 3762 korona költségráfordítással két bronzkori urnasírt tárt fel. 53 A kecskeméti múzeum — ahová a leletek kerültek — gyarapodási jegyzéke szerint Nagykőrös, Szurdok dűlőben, Máté József földjén végzett feltáráson 2 db urna, 9 db borítóedény, 17 db kis bögre, 17 db edénytöredék és 3 kőszerszám került elő. 54 Az eseményről a helyi újság természetesen tájékoztatta olvasóit. Az újságcikk szerint a hamvvedrek épen kerültek elő és a hozzájuk tartozó edényekkel együtt dudoros díszítésűek voltak. 55 Szabó Kálmán szerette volna folytatni a szurdok dűlői ásatást 56 , ám arra általam ismeretlen okok miatt nem került sor. Az 1921-ben kiásott leleteket nem publikálta, azokról csak a nagykőrösi múzeumegyesület 1932. április 26-i alakuló ülésén tartott előadásában emlékezett meg, sajnos konkrétumok közlése nélkül. 57 A kecskeméti múzeum NagykőrösSzurdok lelőhelyű tárgyai a II. világháború alatt a múzeum többi leletével együtt megsemmisültek vagy a rájuk vonatkozó dokumentáció hiányában beolvadtak az ismeretlen lelőhelyű régiségek tömegébe. Szerencsére Patay Pál még látta őket az 1930-as években, s annyit közölt róluk 1938-ban megjelent monográfiájában, hogy azok a vatyai kultúra temetőjéből származnak. 58 Az urnatemető helye a levéltárban őrzött kataszteri térképek segítségével pontosan lokalizálható. (1. kép 12. és 4. kép) A helyszíni megfigyelések szerint ez a lelőhely a 01018. számú (Nagykőrösön pestinek mondott) közúttól északra 150 m-re a Kőrös-ér felé, a Szurdok dűlői vatyai földvártól kb. 1200 m-re nyugatra húzódó északnyugat—délkelet hossztengelyű kiemelkedésen található. Ezen a dombon bronzkori cserepeket gyűjtöttem 1989-ben. Minden bizonnyal innét származnak azok az őskori leletek is, amelyeket egy bizonyos Máté József, feltehetően a kutatásban tevőlegesen is részt vevő földtulajdonos az 1910-es évek első felében ajándékozott a gimnázium régiséggyűjteményének. (L. Függelék 1/43, 44) Félbeszakítva egy kis időre az események menetét, nézzük meg, beépültek-e (s ha igen hogyan) a történeti munkákba a XIX. századi — XX. század eleji ásatások és szórványemlékek tanúságai. Még az államalapítás ezredéves évfordulója tiszteletére készült el Nagykőrös első, tudományos igénnyel megírt történeti monográfiája. 59 Szerzője, Galgóczy Károly a honfoglalás Anonymus által feljegyzett regényes eseményeinek taglalásával indította művét. Eszerint ez a vidék színtere volt a magyarok honszerző csatáinak, tudniillik Zalán bolgár fejedelem elleni győzedelmes alpári ütközet színhelyére a Tetétlenen tábort verő Árpád seregével együtt átvonult itt. 60 Már tudjuk, hogy Anonymus történetének nagy része nem más, mint történetírói, ,koholmány", amely a kortárs nemzetségek területbirtoklási jogához szolgáltatott történeti igazolást. 61 A honfoglalást megelőző idővel csak az 1894. évi ásatásokkal kapcsolatosan foglalkozott, megemlítve a Csipvárat, amely a mellette lévő temetővel együtt római kori maradvány, a „metanaszta jászok" emléke. 62 Forrása Nagy Gézának a millenniu34
