Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Simon László: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879–1981)

A leveléhez mellékelt leletlistának (6 db füles bögre, 1 csésze, 1 feketére csiszolt csupor, 1 durva edény, díszített cserépdarabok, kóbaltatöredék, római bronzfibula, 1 kopott római érem, 2 db római karperec, vas dárdacsúcs, kardpántdarab 39 ) és az 1894-ben elvitt tárgyak listájának összevetéséből kitűnik például a Vespasianus-érem, egy vaskés, egy gyöngyszem és a csiszolt csonttárgy hiánya. Azt nem tudjuk, hogy az ugyancsak Nagy Gézától küldött rajzokon ezek szerepeltek-e, mivel ez és a visszakapott tárgyak a gimnázium érem- és régiségtárával együtt elkallódtak, megsemmisültek. Még az ásatás idején előkerült Nagykőrös ma már beépített Tormás nevű határrészében ifj. Ko­csis József szőlőjében egy XVIII. századi rézpénzekből álló éremlelet. (1. kép 9.) Az 1941 darab Rákóczi-kori libertásból és poltúrából álló kincset átvizsgálta az éppen itt tartózkodó Nagy Géza és megállapította, hogy abban 24 változat van képviselve. 79 darabot különválogatott, ebből egy XX-as és egy X-es poltúrát, valamint egy 1705-ös X-es libertást magával vitt Pestre, egy hasonló libertást pedig a főgimnáziumnak félretett. A többi, megtalálói által a város tanácsának felajánlott 75 érmet, 19—19—37 arányban szétosztották a főgimnázium, a tanítóképző és a községi felső leányiskola kö­zött. 40 A lelet fennmaradó nagyobbik részét a szőlőtulajdonos és a két bejelentő visszakapta. 41 A millennium körüli nagy nemzeti felbuzdulás kapcsán nemcsak az ásatások szaporodtak meg, hanem sorra alapították a múzeumokat is. 1896-ban jött létre Budapesten a Szépművészeti, a Mező­gazdasági, a Magyar Közlekedési Múzeum, vidéken pedig a kecskeméti, békéscsabai, szekszárdi, miskolci, szentesi, balassagyarmati, váci, keszthelyi múzeumok létrehozása jelezte az 1890-es évek­nek a dicső múlt emlékeinek megőrzésére irányuló törekvéseit. 42 Nagykőrösön is fölmerült egy vá­rosi múzeun. alapításának gondolata, ám tett nem követte azt. 43 Ennek oka valószínűleg a már meg­levő két iskolai muzeális gyűjtemény volt: a város vezetősége nem tartotta szükségesnek újabbal gyarapítani a régiségtárak számát. A gimnázium és a tanítóképző intézet azonban nem gyűjtötte a múltból fönnmaradt tárgyakat, csupáncsak tárolta azokat. Gyarapodásuk adományozás útján történt és csak egy-egy esetről tudunk, amikor a tanítóképző 10 forintot áldozott Árpád-kori pénzek beszer­zésére, 44 a gimnázium pedig Zsigmond-kori aranypénzt vásárolt. Az összegyűjtött érméket és régi­ségeket rendszerezték ugyan, de leltárt csak a gimnázium római éremegyütteséről ismerünk. 45 A gyűjtemények egyes darabjait az iskolai tananyag szemléltetésére használták, 46 alkalmanként pedig a közönség is megtekintette a szaktanár jelenlétében". Bár a gimnáziumban un. múzeumi bizottság őrködött az érem- és régiségtár fölött, 48 a tanárok között nem volt senki, aki különleges érdeklődéssel fordult volna a régészeti leletek felé, s valamilyen formában publikálta volna azokat. A tanítóképző régiségtárának néhány tárgyáról viszont H. Kiss Kálmán igazgató egészen szakszerű és pontos leírását őrzik a Nemzeti Múzeumban. Ebben tiszavár­konyi, jászberényi (Szolnok m.), somogyvári (Somogy m.), kocséri (Pest m.) és két ismeretlen lelő­helyű őskori és középkori leletet sorolt fel. 49 (L. a Függelék) Jelenlegi ismereteink szerint 1907-ben láttak napvilágot s kerültek a gimnázium régiséggyűjtemé­nyébe az első avar kori leletek Nagykőrösön. A várostól északra, a mai Ménesi utca — Balaton utca — Ceglédi út által határolt terület északi részén (1. kép 10.) földkitermeléskor egy É—D irányítású csontvázra bukkantak. Mellette egy „csontnyelű kés" — feltehetően egy esztergált csont tűtartó és egy arany fülbevalópár volt. Az előbbi szétmállott felszedésekor, az utóbbi, ha sérülten is, de a pol­gármesteri hivatalba került. Póka Károly polgármester miután megmérette az aranyakat, felküldte azokat a Nemzeti Múzeumba meghatározás céljára. A válasz szerint az összesen 18,52 g súlyú lelet egy „VI—VIII. századból származó", avar kori fülbevalópár. Súlya és a gyakoriságára való utalás alapján feltehetően a nagygömbös típus valamelyik változata lehetett. A leletet a város tanácsa a fő­gimnáziumnak adományozta (1. Függelék 1/15.), s ugyanakkor a polgármester levélben kérte Kada Eleket a lelőhely feltárására. A polgármesteri feladatai mellett régészkedő Kada Elek készült is erre a leletmentésre, ám egyéb kutatásai miatt nem jutott el Nagykőrösre. 50

Next

/
Thumbnails
Contents