Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Simon László: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879–1981)
A leveléhez mellékelt leletlistának (6 db füles bögre, 1 csésze, 1 feketére csiszolt csupor, 1 durva edény, díszített cserépdarabok, kóbaltatöredék, római bronzfibula, 1 kopott római érem, 2 db római karperec, vas dárdacsúcs, kardpántdarab 39 ) és az 1894-ben elvitt tárgyak listájának összevetéséből kitűnik például a Vespasianus-érem, egy vaskés, egy gyöngyszem és a csiszolt csonttárgy hiánya. Azt nem tudjuk, hogy az ugyancsak Nagy Gézától küldött rajzokon ezek szerepeltek-e, mivel ez és a visszakapott tárgyak a gimnázium érem- és régiségtárával együtt elkallódtak, megsemmisültek. Még az ásatás idején előkerült Nagykőrös ma már beépített Tormás nevű határrészében ifj. Kocsis József szőlőjében egy XVIII. századi rézpénzekből álló éremlelet. (1. kép 9.) Az 1941 darab Rákóczi-kori libertásból és poltúrából álló kincset átvizsgálta az éppen itt tartózkodó Nagy Géza és megállapította, hogy abban 24 változat van képviselve. 79 darabot különválogatott, ebből egy XX-as és egy X-es poltúrát, valamint egy 1705-ös X-es libertást magával vitt Pestre, egy hasonló libertást pedig a főgimnáziumnak félretett. A többi, megtalálói által a város tanácsának felajánlott 75 érmet, 19—19—37 arányban szétosztották a főgimnázium, a tanítóképző és a községi felső leányiskola között. 40 A lelet fennmaradó nagyobbik részét a szőlőtulajdonos és a két bejelentő visszakapta. 41 A millennium körüli nagy nemzeti felbuzdulás kapcsán nemcsak az ásatások szaporodtak meg, hanem sorra alapították a múzeumokat is. 1896-ban jött létre Budapesten a Szépművészeti, a Mezőgazdasági, a Magyar Közlekedési Múzeum, vidéken pedig a kecskeméti, békéscsabai, szekszárdi, miskolci, szentesi, balassagyarmati, váci, keszthelyi múzeumok létrehozása jelezte az 1890-es éveknek a dicső múlt emlékeinek megőrzésére irányuló törekvéseit. 42 Nagykőrösön is fölmerült egy városi múzeun. alapításának gondolata, ám tett nem követte azt. 43 Ennek oka valószínűleg a már meglevő két iskolai muzeális gyűjtemény volt: a város vezetősége nem tartotta szükségesnek újabbal gyarapítani a régiségtárak számát. A gimnázium és a tanítóképző intézet azonban nem gyűjtötte a múltból fönnmaradt tárgyakat, csupáncsak tárolta azokat. Gyarapodásuk adományozás útján történt és csak egy-egy esetről tudunk, amikor a tanítóképző 10 forintot áldozott Árpád-kori pénzek beszerzésére, 44 a gimnázium pedig Zsigmond-kori aranypénzt vásárolt. Az összegyűjtött érméket és régiségeket rendszerezték ugyan, de leltárt csak a gimnázium római éremegyütteséről ismerünk. 45 A gyűjtemények egyes darabjait az iskolai tananyag szemléltetésére használták, 46 alkalmanként pedig a közönség is megtekintette a szaktanár jelenlétében". Bár a gimnáziumban un. múzeumi bizottság őrködött az érem- és régiségtár fölött, 48 a tanárok között nem volt senki, aki különleges érdeklődéssel fordult volna a régészeti leletek felé, s valamilyen formában publikálta volna azokat. A tanítóképző régiségtárának néhány tárgyáról viszont H. Kiss Kálmán igazgató egészen szakszerű és pontos leírását őrzik a Nemzeti Múzeumban. Ebben tiszavárkonyi, jászberényi (Szolnok m.), somogyvári (Somogy m.), kocséri (Pest m.) és két ismeretlen lelőhelyű őskori és középkori leletet sorolt fel. 49 (L. a Függelék) Jelenlegi ismereteink szerint 1907-ben láttak napvilágot s kerültek a gimnázium régiséggyűjteményébe az első avar kori leletek Nagykőrösön. A várostól északra, a mai Ménesi utca — Balaton utca — Ceglédi út által határolt terület északi részén (1. kép 10.) földkitermeléskor egy É—D irányítású csontvázra bukkantak. Mellette egy „csontnyelű kés" — feltehetően egy esztergált csont tűtartó és egy arany fülbevalópár volt. Az előbbi szétmállott felszedésekor, az utóbbi, ha sérülten is, de a polgármesteri hivatalba került. Póka Károly polgármester miután megmérette az aranyakat, felküldte azokat a Nemzeti Múzeumba meghatározás céljára. A válasz szerint az összesen 18,52 g súlyú lelet egy „VI—VIII. századból származó", avar kori fülbevalópár. Súlya és a gyakoriságára való utalás alapján feltehetően a nagygömbös típus valamelyik változata lehetett. A leletet a város tanácsa a főgimnáziumnak adományozta (1. Függelék 1/15.), s ugyanakkor a polgármester levélben kérte Kada Eleket a lelőhely feltárására. A polgármesteri feladatai mellett régészkedő Kada Elek készült is erre a leletmentésre, ám egyéb kutatásai miatt nem jutott el Nagykőrösre. 50
