Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
V. Kocztur Éva: Kora császárkori temető Solymáron
Külön csoportját képezik a hasábos testű palackoknak a nagyméretű, vastag falú, széles peremű, rövid hengeres nyakú példányok. Inkább a limesen és a limes mögöttes területein találhatók meg. Fenékbélyegeik változatosak. Ebbe a csoportba tartozik a solymári fenéktöredék, mely Hadrianus éremmel került elő; valamint a hiteles leletegyüttesből származó győri palack a 2. század elejéről. A csoport a germániai darabokkal mutat kapcsolatot. Koruk a 2. század első fele. " Analógiái vö. : L.Barkóczi, Ein Glasstempel aus Aquincum — Verbreitung und Herstellung der Flaschen mit Würfelleib und der rechteckigen Prizmenflaschen in Pannonién. MittArchlnst 6 (1976) 65.sk.Taf.36 . — azonos forma. Fenékbélyeg nem azonos. 19 A minta futó állatalak volt: T. Maróti É. meghatározása. 20 A következő sírok az 1970 októberi mentésből származnak. Mélységi adataik részben hiányoznak, mert ezek a mesterséges domb újbóli lehordásakor kerültek elő. 21 Az itt következő két sír október végén került elő. A dózer által elegyengetett területen ui. illetéktelen turkálás folyt. Ezért került sor november folyamán újabb kéthetes feltárásra, melynek eredménye a két első avar sír is a ,,C" út végében, azaz a vasúti rakodó végében, a római temetőtől K-re. 22 A restaurátori műhelyben több hasonló tárgyat egészítettek ki épre — indokolatlanul. 23 A novemberi ásatás befejezése után újabb két sírt találtak, melynek anyagát a munkások összeszedték. A leírás elmondásuk szerint történt (146—147. sírok). 24 Az itt következő sírok és a 145. az 1971-es nyári leletmentés eredménye. Ekkor folytatták a mesterséges domb elhordását. 25 Publikálva: T. Maróti É.—H. Vaday A.: Studia Comitatensia 9 (1980) 82. 26 1971. őszén hozták be csontváz mellől. ÉREMTÁBLÁZAT Császár Verde Kor Típus Állapota Lelőhelye Augustus Lugdunum 10-6 as kopott 9/b szelvény Vespasianus Róma 76 as kopott 10/a szelvény Titus Lugdunum 77-78 dupondius kopott 95. sír Domitianus Róma 90-91 sestercius jó — 9 szelvény Nerva Róma 97 sestercius kicsit kopott szórvány Hadrianus Róma 118 dupondius kopott 117. sír Hadrianus Róma 119-138 as jó 154. sír Hadrianus Róma 119-138 as kopott 9/b szelvény Hadrianus Róma 119—138 as kopott szórvány Hadrianus Róma 125-138 as jó 23. sír Antoninus Pius Róma 139 as jó 52. sír Antoninus Pius Róma 145-161 dupondius jó 9/a szelvény Éva V. Kocztur FRUHKAISERZEITLICHES GRABERFELD IN SOLYMÁR Im Herbst 1969 begann ein gewaltiger Bau an der Südseite des Bahnhofes von Solymár, auf dem sich unter dem „Mátyás hegy" befindlichen „Melonenberg" genannten Hügel (Abb. 1). Man fing an, das Areal in einer Länge von 300 m und einer Breite von 250 m abzutiefen. Im Laufe der Erdarbeiten kamen Funde eines römerzeitlichen Gräberfeldes ans Tageslicht. Einige von ihnen wurden in die ortsgeschichtliche Privatsammlung eingeliefert, die meisten wurden aber vernichtet. Über diesen Tatbestand erhielt das Ungarische Nationalmuseum im Juli 1970 die Nachricht. Zu dieser Zeit stand schon die große Halle des Werkes und die Oberfläche des Melonenberges wurde in eine Tiefe von 20—40 cm abgetragen. So wurde der größte Teil des Gräberfeldes verwüstet. Wegen der weiteren Erdarbeiten musste die Notgrabung schnellsten vorgenommen werden, da an der Oberfläche Reihen von Urnengräbern zu sehen waren (Abb. 2). 213
