Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

V. Kocztur Éva: Kora császárkori temető Solymáron

nyer: afcetabulorum). Ilyen szövegeknél a mennyiség előtt vagy a készítő, vagy a tulajdonos neve, vagy pedig az edényben tárolt, vagy az edénnyel mért termény megnevezése áll. A személynév lehetőségéről már szóltunk (a készítő neve kizárható: mesterbélyegben kellene várnunk). Valószínűbb, hogy valamilyen folyékony, vagy szemes termékről van szó. Mivel a provinciák latin szókincsébe épp a mezőgazdasági termények és a táplálkozás körében igen sok szó került az őslakosság nyelvéből, a bar(...) nyelvi hovatartozását is ilyen irányban kereshetjük. A Duna-vidéki nyelvek szókincséből azonban csak egészen kivételes esetben maradtak ránk e tárgykörből szavak, pl. a pannon sabaia ital neve vagy a dák növénynevek. Tekintettel arra, hogy a számításba jövő nyelvek szinte kizárólag a személy- és helynévanyagból ismertek, könnyelműség lenne a rendelkezésre álló szókincsösszeállításokból, természetesen hangtani módosulások és ortográfiai bizonytalanságok mérlegelésével is, további spekulációkba bocsátkozni. Mócsy András" JEGYZETEK 1 Dr. Valkó Arisztid magángyűjteményében volt. 1989 óta a solymári „Helytörténeti Gyűjtemény" raktárában található. 2 A koordináta X tengelye áthalad az állomás FAU csapján (absz.m: Bf.149, 309), és merőleges az esztergomi, É—D-i irányú, Ш. számú vágányra, mely vágány az Y-tengelyt adja. Méréseinknél Xi és Yi tengelyt jelöltünk ki: Xi 500 m-re X-tól, Yi Ю5 m-re van Y-tól. 3 Az anyagot Galántha Márta dolgozta fel a, ,Pest megyei Topográfia" számára. Ebben lelőhelyünk meghatározása: MRT 7., 25/10.1h. (Budapest, 1986.). 4 V.KoczturÉ., ArchÉrt 103 (1976) 98-101. 5 A temetőt Török Gyula tárta fel. 6 1. és 2. sír anyaga a Valkó gyűjteményben volt, l.l.j. 7 Az urnasírok tájolásánál a hamvakat tartalmazó urna a kiindulópont. A sírleírásban a leletek mellé tett zárójeles szám a sírrajzon szereplő leletszám, melyet a leírásban is alkalmazunk. A sírmélység a lehumuszolt felszíntől értendő. Az eredeti adat+25 cm. K. Zoffmann Zsuzsanna antropológiai, valamint Vörös István állatcsont meghatározásait idézőjelbe téve közöljük. 8 A sírok anyagát 1972-ben leltároztuk, ezért a leírásban az évszámot nem közöljük, csak a csoport és azon belüli alszámot (leltári szamunk: 72.8.1.—72.133.3.). A szjórványanyagot 1975-ben leltároztuk: 75.6.1—lOászámon. így a leírás végén csak a harmadik szám szerepel. Néhány, a restaurátori műhelyből később előkerült tárgy esetében a teljes leltári számot közöljük. 9 A felirat meghatározását végző Mócsy András professzor azóta bekövetkezett halála nem ad módot arra, hogy publikálás előtt ellenőrizhesse kéziratát. Ezért változtatás nélkül, külön fejezetben emeljük ki, a tőle megszokott, igen magas színvonalú feliratolvasatot. Köszönet érte! (L. e folyóirat 211. old.) 10 A restaurátori műhelyből téves jelzéssel felkerült tárgyak helyét a feldolgozás során tisztáztuk: 31. sír 7. és 36. sír 1. lelet. 10a Lásd 10. j. 11 Sír anyaga publikálva: 1.4.j. 12 A sír fotóján (Rf .815 — MNM Adattár) felismerhető az igen töredékes állapotú, egymásba helyezett két urna. 13 Sok esetben a bontásnál nem tudtuk elkülöníteni a teljesen összezúzódott edényeket, így azt az agyagtalajjal együtt emeltük ki. A műhelybe kerülve, tisztítás után láttak napvilágot a bontáskor nem észlelhető darabok. 14 Bökönyi Sándor meghatározásai (1970), melyért ezúton mondok köszönetet. 15 A bontás késő délután fejeződött be, ezért a részletfotók minősége nem tökéletes. 16 A fedő és a táltöredék szállítás közben elkallódott. 17 A léleklyukas urna tartalmazza mindig a hamvakat. Az áldozati ételek edényei nem lyukasak! Itt vsz. a temetéskor véletlenül elcserélték az edényt (ezt a megfigyelést a feltáráskor tettük és nem utólag!). 18 Az üveg vizsgálatát Barkóczi László végezte. Meghatározása, melyért ezúton mondok köszönetet, a következő: „Hasábos palack fenéktöredéke. Kékeszöld. Bélyege 5 koncentrikus kör, középen A betű. A megmaradt töredék sarkaiban С és S betűk figyelhetők meg. 212