Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Torma István: Régészeti topográfiai kutatások Vác környékén

A települések száma területünkön is az újkőkorban — a vonaldíszes kerámia fiatalabb szakaszának idején — no meg ugrásszerűen. Amíg a régebbi szakaszra jellemző díszítést csupán egyetlenegy lelőhelyen találtuk meg, kottafejes és zselizi cserepek 63 helyen fordulnak elő. A kivétel nélkül településre utaló lelőhelyek egyikén zselizi temetkezés is volt.

51 A kerámia anyaga, formája és az egyéb díszítés alapján ugyanehhez a kultúrához sorolható, pontosabban nem keltezhető 69 lelőhely többsége is nyilván a kultúra fiatalabb szakaszának települését jelzi. 4 esetben az sem volt eldönthető, hogy a vonaldíszes kerámia vagy a lengyeli kultúra emlékéről van-e szó. A lengyeli kultúrát, főleg annak kései szakaszát elsősorban kisebb települések jellemzik, ezek száma is jóval alacsonyabb a megelőző korszakénál. Alig 40-re tehető az egyértelműen ide sorolható lelőhelyek száma, ezenkívül 20 lelőhely a kevésbé jellegzetes leletanyag miatt egyaránt lehet késő neolitikus vagy kora rézkori. Az eddig ismert 2 lengyeli temetkezés közül az egyik telepen belül látott napvilágot, a másiknál — lehet, hogy csak a beépítettség miatt — hiányoznak a telepjelenségek.

52 A rézkoron belül 29 lelőhelyet, döntő többségében telepmaradványt, nem tudunk pontosabban keltezni. A kora rézkort kivétel nélkül a késő neolititikumhoz is besorolható kérdéses lelőhelyek képviselik. A középső rézkorban területünk legnagyobb része a DNy-szlovákiai központú ludanicei csoporthoz tartozott. 19 telepének többsége a szobi járásban helyezkedik el, ugyanitt található egyetlen ismert temetkezése

53 és edényben elrejtett kőpengelelete.

54 9 telepen tűzdelt barázdás kerámia is jelentkezik. A Vácott és tőle D-re, DK-re összesen 6 telepen és két csontvázas temetkezés

55 mellékleteként feltűnő tipikus bodrogkeresztúri leletek a kultúra Budapest környéki sajátos színezetű csoportjához tartoznak. A kora badeni bolerázi csoport 31 telepével szemben a kultúra klasszikus anyaga 104 telepen jelentkezik. 3 zsugorított csontvázas

56 és 3 hamvasztásos

57 temetkezését ismerjük. A Budapesttől É-ra a Duna jobb partján és a Szentendrei-szigeten viszonylag sűrűn megtelepült kostolaci csoport a bal parton mindössze 2 lelőhely egy biztos és egy bizonytalan besorolású cserepével mutatható ki.

58 55 lelőhely településének leletanyaga nem elégséges a kora, illetve a középső bronzkoron belüli pontosabb keltezésre, 5 településről csak annyit tudunk, hogy valamikor a kora bronzkorban létezett. Három hamvasztásos temetkezés is csak feltételesen sorolható a bronzkorba. Feltűnően kevés, csupán 11 település tartozik a makói kultúrához. Ugyanígy csupán 1 település és talán 2 hamvasztásos temetkezés köthető a harang alakú edények kultúrájához.

59 Az alapvetően alföldi, mezőföldi nagyrévi kultúra É-i határát 2 temetkezési helye jelzi Foton, illetve Vác határában.

60 Hasonló elterjedésű volt a középső bronzkori vatyai kultúra, amely a Duna mellett Vácig hatolt fel (1 telep és 1 nagy urnatemető).

61 A fennmaradó legnagyobb részt a kora bronzkor második felében és a középső bronzkorban a hatvani kultúra népe lakta. 6 földváruk,

62 32 nyílt telepük és 6 hamvasztásos temetkezési helyük tanúskodik erről. Az Ipoly alsó szakasza mellett a dunántúli mészbetétes kerámia esztergomi alcsoportja települt meg. Szobról 2 telepüket, ugyaninnen 2, Letkésről és Nagybörzsönyről további 1—1 temetőjüket ismerjük. Szobi lelőhelyein megjelennek a magyarádi kultúra edényei is. Kemencén és Ipolytölgyesen önálló magyarádi telepet is találtunk, amelyek szorosan csatlakoznak a kultúra szlovákiai törzsterületéhez. 60 késő bronzkori települést, 1 földvárat, továbbá néhány szórványos bronztárgyat nem tudunk kultúrához kötni. Az országosan elterjedt halomsíros kultúra 30 települése mutatható ki, 5 helyen tárták fel eddig temetkezéseit.

64 Az ÉK-Magyarországon honos pilinyi kultúra elterjedési területe DNy-i határának egy szakaszát 7 telep, 1 temetkezés és 1 bizonytalan jellegű lelet térképre vitelével a Kösd—Penc—Csővár vonalon, illetve Veresegyház körzetében sikerült pontosítammk. Az ugyancsak ÉK-magyarországi Kyjatice-kultúra hagyatéka a Börzsöny magas hegyein elhelyezkedő 7 földvár.

65 A 24 nyílt telepen talált kyjaticei típusú leletanyagból a 17 börzsönyi lelőhely jelzi a kultúra megtelepedését, a délebbre fekvő lelőhelyek inkább importra utalnak. A Börzsönnyel ellentétben a 12