Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Torma István: Régészeti topográfiai kutatások Vác környékén

falutörténetét említjük meg. (A középkori Vác forrásaival és helytörténeti irodalmával itt nem foglalkozunk.) Természetesen sok elszórt adatot találtunk a legkülönbözőbb oklevéltárakban és egyéb történeti munkákban is. A forráskiadványok és -feldolgozások fent jelzett egyenetlenségei miatt ellenőrző és kiegészítő levéltári kutatásokra volt szükség, amelyeket Jankovich Dénes, Tamási Judit, Tóth István György és főleg Tringli István végzett el számunkra. A lényegében csak a levéltári jelzetet tartalmazó művekben szereplő összes hozzáférhető oklevélről regesztát készíttettünk. A topográfiai, birtoklástörténeti szempontból fontos oklevelek korábban közölt, hiányos vagy hibás regesztáit kiegészítettük, illetve kijavítottuk. Több iratcsoportban (adóösszeírások, Pest Megyei Levéltár XVII. századi iratai) közöletlen forrásokat feltáró kutatásokat is végeztünk. A rendkívül szerteágazó levéltári anyagból és irodalomból megítélésünk szerint sikerült összegyűjteni a számunkra legfontosabbakat. A mai Pest megyei helységeket említő közölt és közöletlen iratok teljes szövegét vagy tartalmi kivonatát oklevelenként helységek szerint lyukasztott peremlyukkartonokra vittük fel. A topográfiához felhasználtnál jóval több információt hordozó kartonok az MTA Régészeti Intézetében tanulmányozhatók. * Pest megye régészeti topográfiája 2. kötetének terepbejárásait 1973-ban kezdte meg Miklós Zsuzsa egyetemi szakdolgozatának elkészítéséhez.

50 Az Ipoly völgye és a Börzsöny hegység felől D felé haladó terepmunkát az Intézet munkatársaként kiterjesztette a váci, valamint az aszódi és gödöllői járás területére is. Az eredeti tervek szerint a két utóbbi lelőhelyeit is a 2. kötet foglalta volna magába. Már az írás közben derült ki, hogy az 1700-nál több lelőhely szétfeszítené a kötet kereteit. Ezért szűkítettük a feldolgozandó területet a szobi és a váci járásra. Az aszódi és a gödöllői járás lelőhelyeit a 3. kötetben adjuk közre. Az 1. kötet befejezése után 1981-ben kapcsolódott be a terepbejárásokba Kővári Klára és Torma István. Néhány alkalommal más régész, egyetemi hallgató és segéderő is részt vett ebben a munkában. A terepbejárásokat egybekötöttük a régi leletek lelőhelyének kiderítésével. A gyakran valóságos nyomozást igénylő lokalizálást minden olyan esetben megkíséreltük, amikor legalább a dűlőnevet vagy a találó nevét ismertük. Térképek, helynévgyűjtemények átnézésével, idős emberek megkérdezésével kivétel nélkül sikerült a már csaknem feledésbe merült neveket azonosítani és a lelőhelyet legalábbis hozzávetőlegesen megállapítani. A találókon kívül gyakran a leszármazottak is tudtak haszálnálható útbaigazítást adni. Topográfiai kutatásunkat új lelőhelyek felfedezésével, régebbi lelőhelyekről gyűjtött leletekkel, adatközléssel sokan segítették. Közülük néhányan terepbejárásokat végeztek, mások terepmunkájuk közben állandóan figyelemmel kísérték a régészeti objektumok, leletek előbukkanását. Legtöbben lakóhelyükön és környékén végeztek számunkra gyűjtést. Segítségüket megköszönve a teljesség igénye nélkül Bezeczky Árpád (Bernecebaráti), Csajka Ferenc (Bp.), Csitneky Gyula (Vác), Darányi László (Perőcsény), Göncző Sándor (Szokolya), Gyombola Gábor (Bp.), Hazafi Ferenc (Zebegény), Homoki Nagy István (Szokolya-Királyrét), Lestár József (Kemence), Moró Ferenc (Kösd), Nieberl Nándor (Nagymaros), Pásztor Pál (Kisnémedi), Saskó István (Kismaros), Skerletz Iván (Bp.), Teszári Károly (Diósjenő), Urbán Ferencné (Kösd) és Verőczei Béla (Vác) nevét említjük meg. Külön kell szólnunk a Börzsönyi Tájvédelmi Körzet vezetőivel és munkatársaival kialakult jó együttműködésről, valamint arról a technikai segítségről, amelyet az Ipoly vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kemencéi és királyréti erdészete nyújtott a rendkívül nehéz terepen végzett szondázó ásatásokhoz. A korábbi kutatások és főleg az intenzív terepmunka eredményeként kötetünk területén összesen 1071 lelőhelyet sikerült regisztrálnunk. Az 1 km

2-re átlagosan jutó 1,24 lelőhely a Dunakanyar tá10