Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Művészeti központok Pest megyében - Bakonyvári M. Ágnes: Vác képzőművészete

BAKOMYVÁRI M. ÁGNES: VÁC KÉPZŐMŰVÉSZETE Vác építészeti és képzőművészeti emlékei, a városkép jellegzetes részletei különböző törté­nelmi korok hangulatát idézik. A régészeti kutatások által feltárt épületmaradványok az államalapítás korától a török ura­lomig terjedő időszak szellemét jelzik. A reneszánsz emlékek mellett a város arculatát leginkább a barokk stílus alkotásai jellemzik. A történelmi korok gazdag művészeti hagyományai a XX. században is tovább élnek, a modern képzőművészet számára termékeny talajt jelentenek. Az 1920-as években a Képzőművészeti Főiskola Vaszary János vezette osztálya rendszere­sen itt tartotta nyári művésztelepeit. Fényes Adolfot pedig foglalkoztatta egy állandó váci mű­vésztelep alapításának gondolata. A városnak sajátos helyzete — a szép táji környezetben kialakuló modern nagyipari központ — a XX. század jellegzetes életérzésével rokon hangulatot adott. Ez a szerepe kifejezetten kínál­ta a lehetőséget egy — az új jelenségekre új látás- és kifejezésmóddal reagáló — művészcsoport megtelepedésére. Vaszary János és Fényes Adolf kezdeményezése a felszabadulás után is visszatérő, megol­dásra váró kérdés maradt. Ebben az időben is megtalálni annak jeleit, hogy egyes művészek a városban letelepedni szándékoztak — Vácot választva alkotói tevékenységük színhelyéül. Bor­nemisza Géza, Lipovniczky László, Peukert Károly és Végh Dezső a XIX. század utolsó évtizedé­ben születtek. Művészi munkásságuk a XX. század elején bontakozott ki, s Vácra telepedésükkel meghatározói voltak az itteni felszabadulás utáni művészeti életnek. Az ország akkori képzőmű­vész nagyjainak tanítványaiként, barátaiként azok szemléletét, vagy európai iskolázottságukat hozták magukkal. Bornemisza Géza ősi felvidéki családból származott. Nagybányán és Kecskeméten kezdte pályáját. Legjobb barátai Iványi-Grünwald Béla, Perimutter Izsák és Holló László voltak. Párizs­ban járva szoros barátságot kötött Lhote-tal, Matisse-szal. Sződön telepedett le, ahol gazdálko­dással foglalkozott. Miután mintatehenészetét és szőlőjét államosították, Csörögbe költözött. A váci szellemi élet egyik vezéregyéniségeként rendszeresen megjelent a Margaréta presszóban vagy dr. Rusvay Tibor tanár lakásán találkozó baráti társaságban, melynek tagjai voltak többek között Gorka Géza és Gorka Lívia keramikusművészek, Pikéthy Tibor zeneszerző, Lipovniczky László festőművész. 235

Next

/
Thumbnails
Contents