Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Művészeti központok Pest megyében - Bakonyvári M. Ágnes: Vác képzőművészete

BAKOMYVÁRI M. ÁGNES: VÁC KÉPZŐMŰVÉSZETE Vác építészeti és képzőművészeti emlékei, a városkép jellegzetes részletei különböző történelmi korok hangulatát idézik. A régészeti kutatások által feltárt épületmaradványok az államalapítás korától a török uralomig terjedő időszak szellemét jelzik. A reneszánsz emlékek mellett a város arculatát leginkább a barokk stílus alkotásai jellemzik. A történelmi korok gazdag művészeti hagyományai a XX. században is tovább élnek, a modern képzőművészet számára termékeny talajt jelentenek. Az 1920-as években a Képzőművészeti Főiskola Vaszary János vezette osztálya rendszeresen itt tartotta nyári művésztelepeit. Fényes Adolfot pedig foglalkoztatta egy állandó váci művésztelep alapításának gondolata. A városnak sajátos helyzete — a szép táji környezetben kialakuló modern nagyipari központ — a XX. század jellegzetes életérzésével rokon hangulatot adott. Ez a szerepe kifejezetten kínálta a lehetőséget egy — az új jelenségekre új látás- és kifejezésmóddal reagáló — művészcsoport megtelepedésére. Vaszary János és Fényes Adolf kezdeményezése a felszabadulás után is visszatérő, megoldásra váró kérdés maradt. Ebben az időben is megtalálni annak jeleit, hogy egyes művészek a városban letelepedni szándékoztak — Vácot választva alkotói tevékenységük színhelyéül. Bornemisza Géza, Lipovniczky László, Peukert Károly és Végh Dezső a XIX. század utolsó évtizedében születtek. Művészi munkásságuk a XX. század elején bontakozott ki, s Vácra telepedésükkel meghatározói voltak az itteni felszabadulás utáni művészeti életnek. Az ország akkori képzőművész nagyjainak tanítványaiként, barátaiként azok szemléletét, vagy európai iskolázottságukat hozták magukkal. Bornemisza Géza ősi felvidéki családból származott. Nagybányán és Kecskeméten kezdte pályáját. Legjobb barátai Iványi-Grünwald Béla, Perimutter Izsák és Holló László voltak. Párizsban járva szoros barátságot kötött Lhote-tal, Matisse-szal. Sződön telepedett le, ahol gazdálkodással foglalkozott. Miután mintatehenészetét és szőlőjét államosították, Csörögbe költözött. A váci szellemi élet egyik vezéregyéniségeként rendszeresen megjelent a Margaréta presszóban vagy dr. Rusvay Tibor tanár lakásán találkozó baráti társaságban, melynek tagjai voltak többek között Gorka Géza és Gorka Lívia keramikusművészek, Pikéthy Tibor zeneszerző, Lipovniczky László festőművész. 235