Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez

a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, hogy a Kovács Л/a/igíí-kerámiákról feljegyzést készít, feldolgozza azokat és katalógusba veszi. A szerződő felek abban is megállapodtak, hogy a múzeumba került kerámiákról csak egy szakértői bizottság beleegyezésével lehet másolatot készíteni. Az 5. pont — kiegészítve az 1971-es megállapodást — úgy rendelkezik, hogy Kovács Margit halálával, a birtokában maradt kerámiák az Igazgatóságot illetik meg.

23 Az eredeti elképzelések szerint a kiállításon 302 db kiállítási tárgy szerepelt volna, köztük: 31 db tál, 77 db falikép, 10 db 100—180 cm-es nagyméretű és 119 db 40 cm-es nagyságú szobor. Végül is csak 200 db műalkotás került a közönség elé, mivel a néhány duplumon kívül több gondolati és formai ismétlődés fordult elő az anyagban.

24 A kerámiakiállítás a Ferenczy Múzeum keretein belül működött. Önálló szakleltárban tartották nyilván a Ferenczy Múzeum képzőművészeti gyűjteményében. A kiállítóhely fenntartásához szükséges anyagi fedezetet a Pest Megyei Tanács biztosította.

25 A kiállítás megnyitójára 1973. április 29-én került sor, rendezője Petényi Katalin művészettörténész volt. A megnyitón számos magas állami és pártvezető — pl. Aczél György — vett részt. Megnyitóbeszédet Somogyi József szobrászművész mondott. A vendégeket többek között Maróthy László, az MSZMP Városi Bizottságának titkára fogadta. A megye képviseletében jelen volt Mondok Pál, a Pest Megyei Tanács elnöke, valamint Cseruenka ferencné és Barinkai Oszkárné, a Pest Megyei Pártbizottság titkárai.

26 A kisajátított épületek felújítási költsége 1 305 399 Ft volt.

27 A műemlék épület és a kiállítási termek, illetve a múzeum új szárnyépületének terveit Gábor László, a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezeti Tanszékének professzora, valamint Vörös Ferenc épülettervező készítette.

28 Az 1977-ben sorra kerülő bővítési munkálatok megtervezésével is Gábor Lászlót és Vörös Ferencet bízták meg.

29 A bővítéshez a magántulajdonban lévő Futó utcai Marsi-féle telek hátsó udvarának kisajátítására volt szükség. Tervbe vették továbbá a Somogyi—Bacsó part 10. sz. alatti épület megvásárlását is. Az 1978-as tervekben 5 800 000 Ft-ra kalkulálták a bővítési munkálatok költségét. A bővítés alapterülete 380 m

2 volt, mely 260 m

2 kiálltási ás 120 m

2 közlekedési területre oszlott.

30 A vállalkozói szerződésben foglaltak szerint a befejezés határidejét 1980. június 30-ban állapították meg.

31 Ez az időpont azonban később 1979. augusztus 20-ra módosult.

32 A bővítési munkálatok végösszege időközben 7 564 295 Ft-ra emelkedett.

33 Kerényi Jenő Múzeum Az elhunyt mester emlékkiállításának terve először 1975 októberében került szóba dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Memzeti Galéria főigazgatója, valamint Kerényi Jenő özvegye között. Kerényi Erzsébet azt szerette volna, ha a férje hagyatéki anyagából múzeum létesülne Szentendrén, melyen a kisplasztikák zárt helyi tárlatát a monumentális szobrok szabadtéri bemutatása is kiegészítené.

34 A Pest Megyei Tanács az MSZMP Pest Megyei Bizottságával egyetértve hozzájárult a Kerényi Múzeum és szoborpark létesítéséhez Szentendrén. A Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztályának kifejezett igénye az volt a kiállítás rendezésével kapcsolatosan, hogy a megnyitóra a művész születésének 70. évfordulóján kerüljön sor.

35 Alkalmat adott erre a Budapesti Kisplasztikái Triennále is, mely 1978-ban nyílt meg.

36 A tervezéssel kapcsolatos tárgyalások eredetileg a Pest Megyei Tanács és a Kulturális Minisztérium együttműködésével indultak meg. A későbbiekben azonban ellentétek merültek fel pénzügyi vonatkozásban a két intézmény között, amely egyeztető tárgyalásokat tett szükséges214