Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)
Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez
se. 37 A Kulturális Minisztérium végül is Szentendrén, az Ady Endre út 6. sz. alatti épületet jelölte ki az emlékkiállítás helyéül. 38 1977. január 11-én, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Pest Megyei Tervező Vállalat szerződést kötött, melyben a Tervező Vállalat 1977. augusztus 12-i határidővel vállalta el a herényi Múzeum tanulmánytervének elkészítését. 39 A terv elkészítése során két változat született a kiállítópavilon elhelyezését illetően: vagy a meglevő épülethez kapcsolódva alakítják ki a pavilont, vagy önálló épületként építik meg. 40 A Kulturális Minisztérium, a Városi Tanács, valamint a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága a második alternatívát fogadta el. 41 A tanulmányterv elkészültének határidejét 1977. augusztus 12-re tűzték ki, a kiviteli tervét pedig 1977 decemberére. A kiállítás 1978 őszén nyílt meg. A pénzügyi fedezetet a Kulturális Minisztérium biztosította a tervek elkészítéséhez. A kiállítópavilon, melynek alapterületét 100—120 m 2-re tervezték, 30—40 db kisplasztikának, 50—60 db grafikának, valamint 6—8 db emlékműnek adott volna otthont. 42 A kiállítás Herényi Jenő 1939 és 1973 között készített legszebb kisplasztikáit, mintegy 40 darabból álló válogatott gyűjteményt mutatta be. Az épület átalakítási terveit Szathmáry Qézáné készítette, 43 kivitelezője pedig az Óbuda Tsz lett. 44 A Szentendre Város Tanácsán készült koordinációs jegyzőkönyvből megtudhatjuk, hogy a szoborkert helyéül az Ady Endre út 6. sz., illetve a Vörös Hadsereg út által behatárolt terület jött számításba, mely a régi szoborkert volt. 45 A park területe összesen 1 hektár volt. A megépítésére vonatkozóan 1979. november 12-én jött létre egy megállapodás Szentendre Város Tanácsa és a Kulturális Minisztérium Terv- és Beruházási Osztálya között. A megállapodás értelmében az építkezés kezdetét 1979 áprilisára, befejezését pedig 1980 novemberére tűzték ki. 46 Tervezője Szabó István építész, később pedig Szathmáry Qézáné lett. 47 A szabadtéri kiállításon Kerényi néhány nagyméretű szobrának másodpéldányát, több köztéri figurát, parkszobrot, emlékművet, köztük a sátoraljaújhelyi partizánemlékművet, illetve annak új bronzpéldányát kívánták kiállítani. 48 A megvalósítás összege összesen 49 millió Ft-ot tett ki. 49 Kerényi Jenőné és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága között 1978 szeptemberében jött létre egy adásvételi szerződés a Kerényi-hagyaték megvásárlását illetően. A szerződés értelmében Kerényiné 2 010 000 Ft-ért adta el férje hagyatékát az Igazgatóságnak, fenntartva magának a műalkotások feletti szerzői jogot. 50 A Kulturális Minisztérium Kulturális Alapjának 1978. I. negyedévi ülésén 2 017 000 Ft-ot hagytak jóvá Kerényi kisplasztikái hagyatékának megvásárlására. 51 Az összeget 1978. április 24-én soron kívüli kiutalással ár. Marczali László miniszterhelyettes biztosította a Kulturális Alap terhére. 52 A hagyatéki vásárlás során olyan jelentős szobrok kerültek a múzeum birtokába, mint a „Lopják Európát", a „Mózes", a „Dante és Vergilius", a „Tízparancsolat", a „Legenda" és a „Keresztelő János". 53 A szerződésben foglaltak értelmében az Igazgatóság fenntartotta magának azt a jogot, hogy térítésmentesen és korlátozás nélkül katalógust, plakátot és egyéb sokszorosított nyomdai másolatot készítsen a műtárgyakról. 54 Ikuai Nándor, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója Pogány Ö. Gábort, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját kérte fel a Kerényi-katalógus előszavának megírására. Megtervezésére a Képző- és Iparművészeti Lektorátus Papp Gábor grafikust jelölte ki. 55 A kiállítást dr. tíann Ferenc művészettörténész rendezte. 215
