Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez

se. 37 A Kulturális Minisztérium végül is Szentendrén, az Ady Endre út 6. sz. alatti épületet je­lölte ki az emlékkiállítás helyéül. 38 1977. január 11-én, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Pest Megyei Tervező Vállalat szerződést kötött, melyben a Tervező Vállalat 1977. augusztus 12-i határidővel vállalta el a heré­nyi Múzeum tanulmánytervének elkészítését. 39 A terv elkészítése során két változat született a kiállítópavilon elhelyezését illetően: vagy a meglevő épülethez kapcsolódva alakítják ki a pavi­lont, vagy önálló épületként építik meg. 40 A Kulturális Minisztérium, a Városi Tanács, valamint a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága a második alternatívát fogadta el. 41 A tanulmányterv elkészültének határidejét 1977. augusztus 12-re tűzték ki, a kiviteli tervét pedig 1977 decembe­rére. A kiállítás 1978 őszén nyílt meg. A pénzügyi fedezetet a Kulturális Minisztérium biztosította a tervek elkészítéséhez. A kiállí­tópavilon, melynek alapterületét 100—120 m 2-re tervezték, 30—40 db kisplasztikának, 50—60 db grafikának, valamint 6—8 db emlékműnek adott volna otthont. 42 A kiállítás Heré­nyi Jenő 1939 és 1973 között készített legszebb kisplasztikáit, mintegy 40 darabból álló váloga­tott gyűjteményt mutatta be. Az épület átalakítási terveit Szathmáry Qézáné készítette, 43 kivitelezője pedig az Óbuda Tsz lett. 44 A Szentendre Város Tanácsán készült koordinációs jegyzőkönyvből megtudhatjuk, hogy a szoborkert helyéül az Ady Endre út 6. sz., illetve a Vörös Hadsereg út által behatárolt terület jött számításba, mely a régi szoborkert volt. 45 A park területe összesen 1 hektár volt. A megépítésére vonatkozóan 1979. november 12-én jött létre egy megállapodás Szentendre Vá­ros Tanácsa és a Kulturális Minisztérium Terv- és Beruházási Osztálya között. A megállapodás értelmében az építkezés kezdetét 1979 áprilisára, befejezését pedig 1980 novemberére tűzték ki. 46 Tervezője Szabó István építész, később pedig Szathmáry Qézáné lett. 47 A szabadtéri kiállításon Kerényi néhány nagyméretű szobrának másodpéldányát, több köz­téri figurát, parkszobrot, emlékművet, köztük a sátoraljaújhelyi partizánemlékművet, illetve an­nak új bronzpéldányát kívánták kiállítani. 48 A megvalósítás összege összesen 49 millió Ft-ot tett ki. 49 Kerényi Jenőné és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága között 1978 szeptemberében jött létre egy adásvételi szerződés a Kerényi-hagyaték megvásárlását illetően. A szerződés értelmé­ben Kerényiné 2 010 000 Ft-ért adta el férje hagyatékát az Igazgatóságnak, fenntartva magának a műalkotások feletti szerzői jogot. 50 A Kulturális Minisztérium Kulturális Alapjának 1978. I. negyedévi ülésén 2 017 000 Ft-ot hagytak jóvá Kerényi kisplasztikái hagyatékának megvásárlá­sára. 51 Az összeget 1978. április 24-én soron kívüli kiutalással ár. Marczali László miniszterhe­lyettes biztosította a Kulturális Alap terhére. 52 A hagyatéki vásárlás során olyan jelentős szob­rok kerültek a múzeum birtokába, mint a „Lopják Európát", a „Mózes", a „Dante és Vergilius", a „Tízparancsolat", a „Legenda" és a „Keresztelő János". 53 A szerződésben foglaltak értelmé­ben az Igazgatóság fenntartotta magának azt a jogot, hogy térítésmentesen és korlátozás nél­kül katalógust, plakátot és egyéb sokszorosított nyomdai másolatot készítsen a műtár­gyakról. 54 Ikuai Nándor, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója Pogány Ö. Gábort, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatóját kérte fel a Kerényi-katalógus előszavának megírására. Megtervezésére a Képző- és Iparművészeti Lektorátus Papp Gábor grafikust jelölte ki. 55 A kiállítást dr. tíann Fe­renc művészettörténész rendezte. 215

Next

/
Thumbnails
Contents