Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

In memoriam Sík Sándor - Jelenits István: „Középiskolás fokon” – Sík Sándor és a középiskolai magyartanítás

replő műveket már Prónai is tárgyi, esetleg életrajzi jegyzetekkel kísérte. Ezeket sokszor szóról szóra átvette Sík, lehetőleg rövidítette őket. Szemlátomást azon igyekezett nagy mértéktartással, hogy a jegyzetek minden valóban szükséges útmutatást megadjanak a szemelvények értelmezéséhez, de ne legyenek öncélúak, ne tolakodjanak a művek elé, ne tegyék lehetetlenné a műnek és az olvasónak friss találkozását. Nagyon érdekes és jellemző, hogy ez elé a könyv elé egy hatlapos Bevezetési is írt a szerkesztő, amelyet nem a tanároknak, hanem a tanulóknak szánt, ,,az irodalomtörténet tanulásának céljáról és módszeréről". Ebből a Bevezetésből az 1940/41-es egyetemi előadás többlapnyit idéz: az ,,öreg tanár" érezte, hogy ezzel annak idején fontosat és időtállót alkotott. Milyen kérdésekre tér ki ez a Bevezetés? Első kérdése: Mire figyeljünk az olvasmányoknál? Erre példákhoz fűzött tanácsokkal ad feleletet. A Bánk bán olvasásához pl. ilyen szempontokat ad: ,,1. Figyeljük meg a jellemzés nagyszerűségét: mennyire másként, a jellemének megfelelően cselekszik és beszél minden egyes alak. 2. Figyeljük meg, milyen hatalmas drámai feszültség érzik majdnem végig az egészen. 3. Figyeljük meg, mennyire magyar ez a dráma: problémáiban is (melyek azok?), alakjaiban is (melyek a legtipikusabb magyar alakok benne?). 4. Figyeljük meg a nyelvét: milyen erő van ezekben a darabos verssorokban! Jegyezzük meg a leghatalmasabb, legjellemzőbb, legkevesebb szóval legtöbbet mondó sorokat. 5. Mi emlékeztet a drámában Shakespeare-re?" Érdemes mellé rakni a Csongor és Tünde olvasásához adott útmutatást: „A Csongor és Tündéi hangosan kell olvasni. Adjuk át magunkat a remekmű bámulatosan gazdag szépségeinek; élvezzük nyelvének, szeszélyes fantáziájának, mélységes életbölcseleti tartalmának, pompás realizmusának, az egészen elömlő felséges költóiségnek kincseit." Ezek az útmutatások pontosak, gazdagok (sok szempontúak, változatosak), érthetők és érdeklődést keltők. Nem egy kaptafára készültek, inkább érzékenyen igazodnak maguknak az elolvasandó műveknek megközelítési lehetőségeihez. A Csongor és Tündéhez adott 656 Havi Boldogasszony búcsúja — Buday György fametszete