Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)

könyvtárból. „Darvas ezt a mozgalmat a nagy mozgalom »aranyágacskájának« nevezte nekem, amikor Nagykátán a járási gyermekkönyvtárat felavatta" — írta Antalfia Jenő." Fábián Zoltánnak nagy szerepe volt az Olvasó Népért mozgalom keretében napvilágot látott folyóiratok születésében és szerkesztésében. 1971-ben indult a mozgalom ifjúsági lapja, a. Kincskereső és 1979-ben az Olvasó Nép című tájékoztató folyóirat. íróként, irodalomszervezőként szűkebb hazájában is eredménnyel tevékenykedett. A szentendrei járási-városi könyvtár munkájáról szólva írja például a megyei lap: „Ő volt a könyvtár rendezésében sorra került író-olvasó találkozók első vendége."

100 A lap későbbi számai is több ízben tudósítanak olyan sikeres, élményekben gazdag programokról Szentendrén és környékén (Pócsmegyer, Dunabogdány), melyeknek Fábián Zoltán volt a vendége.

101 A megyei könyvtár Szentendrére költözése utáni évben az ünnepi könyvhéten kétszer, sőt az azt követő hetekben harmadszor is közönség elé lépett.

m Részt vett a Szentendrei Nyár szervezésében. (Hagyatékában találhatók például a Nemzetiségi találkozó elé, 1972., Teátrum és Symposion Szentendrén című kéziratok.) Fellépést vállalt a Fóti Ősz rendezvényein,

103 zenei és irodalmi programokat szervezett a nagykátai művelődési házban.

104 A Hazafias Népfront Pest megyei bizottságánál betöltött alelnöki funkcióját is az igényes ismeretterjesztés érdekében igyekezett hasznosítani. Berzsenyi Dániel „tudományok és ismeretek" gyűjtésére buzdító soraival üzent például a Hazafias Népfront megyei küldöttválasztó értekezletére 1976 júniusában: ,,... ezek a szavak ma is érvényesek, ma is szellemükben kell munkálkodnunk, ha azt akarjuk, hogy homloknyi kis hazánk igazán »homlokká«, a kiművelt emberfők sokaságának hazájává váljék."

105 Ebben a szellemben sikerült korábban kiharcolnia — kicsit a hivatal gáncsoskodása ellenére — az 1966-ban megjelent, teljes egészében társadalmi munkában készült Visegrádtól Szentendréig című, igényes kivitelű, helyi írók verseit és novelláit tartalmazó, művészi reprodukciókkal illusztrált lírai útikalauzt. „A kötetet mindenki ingyen csinálta. Az írók, a művészek, a szentendrei papírgyár, a papírgyári dolgozók, az Athenaeum Nyomda, a nyomdászok, a könyvkötők. így a kötet bevétele teljes egészében a vietnami segélyszámlára került. Ezt azért tartom fontosnak, mert itt megmutatkozott, hogy a jó cél érdekében meg lehet mozgatni az embereket — igaz, sok utánjárás kellett hozzá... Zoli ezért a munkájáért a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta" — emlékezik vissza Fábián Zoltán özvegye.

106 Legnagyobb Pest megyei irodalomszervezői sikerének a visegrádi Őrtorony irodalmi eszpresszó megszervezését tartotta. Az ötletet a prágai Vinárna Viola nevű borozó — egyben irodalmi színpad — adta, ahol az asztaloknál fogyasztó vendégek fiatal művészek szavalatait hallgatják. „Nem kicsi dolog olyan embereket megérinteni a költészettel, akik másképp idegenül és zárt, süket fülekkel hallgatnának verseket, ha egyáltalán elszánnák magukat a hallgatásukra" — írta Fábián Zoltán e prágai vállalkozást méltatva.

107 A Vinárna Viola mintájára a visegrádi Őrtorony eszpresszó vezetőjével egyetértésben 1964 őszén Fábián Zoltán megalakította az ország első irodalmi eszpresszóját. Ő maga szervezte meg az irodalmi és zenei műsorokat, melyeket képzőművészeti kamarakiállításokkal kötött össze. A programokat a Magvető Kiadó ajándék könyveiből rendezett könyvtombolákkal tarkították. Feleségével együtt szervezték a közönséget, kézzel készítették a plakátokat, meghívókat. Fábián Zoltán közönségszervezéssel kapcsolatos elgondolása az volt, hogy Visegrád idegenforgalmi látványosságai mellé kulturális vonzást teremtsenek. „Kispénzű értelmiségiekre, ismeretre, kulturális élményre szomjas turistákra kell a Dunakanyar idegenforgalmát koncentrálni" — írta.

108 Kezdetben a kötelező fogyasztásból, később 10 Ft-os belépődíjakból fedezték az irodalmi eszpresszó műsorainak kiadásait. Részlet az Őrtorony irodalmi eszpresszóról készült rádióműsorból: ,, A falak puritánul simák, hordozói és foglalatai a festményeknek, amelyek hol a műsorhoz illeszkednek illusztrációul, hol pedig kis kamarakiállítássá kerekednek, egy-egy festőművész munkássá587