Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)

„... ELSZOLGÁLTA AZ ÉLETÉT..." Fábián Zoltán 1963-ban került vissza ismét az írószövetségbe, s néhány éves megszakítással haláláig ott dolgozott. Hagyatékában külön dobozok őrzik az írószövetség iratanyagát. Már a mennyiség is elgondolkodtató: mikor volt ideje e temérdek munka elvégzésére s emellett még az írásra is? Jelentések, pályázatkiírások, bírálatok, szállás- és ebédfoglalások, helybiztosítások, meghívók egy-egy tanácskozásra, vitaanyagok, fellebbezések egész sora jelzi azt az időtrabló, ideget ölő szervezőmunkát, amely évtizedeken át Fábián Zoltán fő tevékenysége volt. Néhány kiragadott, különösen zsúfolt nap Fábián Zoltán határidőnaplójából: 1980. október 8. Berettyóújfalu október 9. Szigliget október 10. Hódmezővásárhely november 19. 9

30 Ifjúsági könyvnapok megnyitója Szentendrén november 19. 14

30 Indulás Debrecenbe. Az utolsó hetek szervezőmunkája — immár nyugdíjasként: 1983. április 18. 9

h zsűrizés, KISZ KB. április 18. 14

h Hatvan április 22. Beszámoló az Olvasó Népért Mozgalom hatékonyságáról a HNF budapesti bizottságán április 25. Indulás Szekszárdra április 29. Cigánytábor Egy családi vonatkozású bejegyzés: május 2. 10

30 Nagymama urnája elhelyezése. Ekkor, a budapesti temetőből hazafelé menet érte a halálos baleset. A következő napokra tervezett programokon már nem lehetett jelen: május 5. 10

h MSZMP aktíva Várkonyi Péternél május 7—8. : Kirándulás a százhalombattai versenyzőkkel május 11—24. Üdülés Gárdonyban. Több volt tehát „fehér asztal melletti kultúrpolitikusnál".

83 Olyan gyakorlatias szervező volt, aki nap mint nap személyesen ápolta az író—közönség kapcsolatot, az irodalmi és társadalmi szervezetek kapcsolatát. Antológiákat szerkesztett. О szorgalmazta a Szózat és Himnusz húsznyelvű kiadását is. (Bp. 1981. HNF, Magyar írók Szövetsége) Közreműködött az 1975-ös közművelődési törvény előkészítésében, ennek keretében főleg a munkásművelődéssel foglalkozott. Az 1960-as években hosszabb ideig szerkesztette az Ifjúsági Magazin irodalmi rovatát, ahol főként ismeretlen fiatal írók publikáltak. Fábián Zoltán különös gonddal egyengette irodalmi fejlődésük és érvényesülésük útját, amit a hagyatékában maradt szerkesztőségi levelek is mutatnak. Újságcikkekkel, recenziókkal reagált a kortárs művek megjelenésére. Különösen fontosnak tartotta a vidéki irodalmi fórumok segítését. Már 1956-ban, a debreceni Alföld című folyóirat indulásakor kifejti: nagy szükség van arra, hogy a vidéki irodalmi orgánumok,,... a fővárosi folyóiratok méltó és szükséges vetélytársaivá válhassa584