Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)

nak. Hitem s meggyőződésem, hogy ilyen versengés nélkül el sem képzelhető irodalmunk gyarapodása, s irodalmi vitáink egészséges, sokoldalú kibontakozása."

84 Csaknem húsz év múlva, 1975-ben hasonlóan nyilatkozik: „... nagyon fontos ügyemnek tekintem a szellemi decentralizációt, amely a gazdasági kiteljesedéssel együtt kezd kibontakozni. Rendkívül fontos: ahol lehetőség és igény van szellemi tőkeképződésre, azt segítsük, így olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyek bekapcsolódhatnak az egész ország szellemi vérkeringésébe."

85 Ezért segítette például a szegedi Tíszatájat, a békéscsabai Új Aurorát (ez utóbbinak 1977-től, megalapításától, főmunkatársa, 1978-tól szerkesztőbizottsági elnöke volt, csaknem minden számba cikket is adott), vagy a Juhász Géza Emlékkönyv kiadását Debrecenben (1975., KLTE). Az б ötlete alapján hoztak létre Szatmárban a gergelyiugornyai Tiszaparton egy irodalmi alkotóházat, melyet halála után róla neveztek el. Az б segítségével alakult meg többek között a tiszaszalkai Váci Mihály Könyvtár.

86 Aktív részt vállalt Nógrád megye irodalmi életének szervezésében, amiért 1979-ben Madách Imre-díjat kapott.

87 Vidéki szerkesztőként, irodalomszervezőként is fontos ismeretterjesztő munkát végzett. Darvas Józsefről, Illyés Gyuláról, Bartók Béláról írt tanulmányokat az Új Aurorába, de olyan kevésbé ismert vidéki művészeket is bemutatott a nagyközönségnek, mint például Pribojszky Mátyás citeraművészt vagy Filadelfi Mihály békéscsabai írót.

88 Népszerűsítette a rokon és szomszédos népek költészetét, zeneművészetét is. írt többek között vogul és román népdalokról, az afroázsiai írók Lotus című folyóiratáról.

89 Közreműködött a Bolgár tánc című kétnyelvű verses antológia kiadásában. (Békéscsaba, 1981. Új Aurora) Vidéki útjain és írószövetségi szobájában ismerőseivé, meghitt barátaivá váltak vidéki irodalmunk jeles képviselői. Bármikor bizalommal fordulhattak hozzá, Fábián Zoltán segített nekik, ahogy tudott. „Bajaim vannak, segíts! Megtörött-e bennem valami, vagy valamilyen más baj van, nem tudom" — olvashatjuk például Ratkó József 1971. január 8-án kelt levelében.

90 Barátságukat az is jelzi, hogy Ratkó József Törvénytelen halottaim című kötetének címadó verséhez a ,,Fábián Zoltánnak" alcímet írta.

91 Részlet Ilia Mihály leveléből a szegedi Tiszatájtól: ,,»Lóti-futi szervező« — így ironizálsz magadon. De tudnod kell, hogy milyen hálával tartozunk, tartoznak neked ezért. Kell, hogy így legyen. Tudom én, hogy időt, ideget vesz el tőled ez a munka és a papír vár rád, a megíratlan opuszok sora. Mégis, kell, hogy legyél, ilyen legyél. Önös dolog, hogy ezt követeli tőled a helyzet, meg mi is mindannyian, de tudjad, hogy ezért szeretünk, ha nem is látod mindig ennek nyomát vad és vak követelőző rádcsimpaszkodásunkban. Tarts ki!"

92 Az írószövetség, majd a Hazafias Népfront keretében működő Olvasó Népért mozgalomnak Darvas József után, 1969-től Fábián Zoltán lett a fő szervezője. Ismeretterjesztő, ízig-vérig népnevelő-pedagógus alkata és híresen jó szervezőkészsége szinte predesztinálta erre a munkára. Meghitt közösségek, kis szellemi fórumok megalakítása volt a célja — a hajdani kubikosokból, napszámosokból álló olvasókörök vagy a későbbi kertbarát mozgalom mintájára, „... amelyek egyrészt önművelésre, belső világunk gazdagítására késztetnek, másrészt kisugárzó erejük tágabb közösségünket is átfűti, megfényesíti" — írta az Olvasó Népért mozgalom első, nyíregyházi tanácskozása után.

93 ,,... több évtizedes emberformáló munkára szövetkeznek azok, akik az Olvasó Népért mozgalomba bekapcsolódnak, ... hogy olyan szellemi mozgás jöjjön létre, amely valóban a művelődés általános szokásává válik" — írja másutt.

94 Teljes hivatástudattal végezte ezt az egyáltalán nem látványos kulturális napszámosmunkát, vigyázva, nehogy kampányszerű, bürokratikus akcióvá váljon a mozgalom. Fáradhatatlanul járt könyvtárról könyvtárra író-olvasó találkozókat és egyéb programokat szervezve, mivel csakis a könyvtárak lehetnek az olvasás népszerűsítésének alapsejtjei. Személyes kapcsolatban állt az ország legjobb könyvtárosaival. Hitte, hogy a legnemesebb 585