Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Farkas Péter: Üzenet a völgyből

Jelentem a völgyemből, emberek: a mogyoró-barkáról por pereg, a vakondok férget nyomozva túr s útszéleken zöld már a pipehúr. Ha volna kislibám vagy kiscsibém, napfény ragyogna minden kis pihen, látnánk a zöldet, mely bátran kibújt, s csipegetnék a zsenge pipehúrt.

38 Az üzenet A völgy és a hegycsúcs motívuma szempontjából jelentős változáson megy át Áprily Lajos költészete a szentgyörgypusztai időszakban. Azt a három kötetet faggatva, melyek

39 ennek a periódusnak a termését is tartalmazzák, meg kell állapítanunk, hogy a motívumpár szimbólumként való alkalmazásától eltekint a költő. Persze a csúcs csúcs marad, s a katlan katlan, de fontossá nem szimbólumként válnak, hanem geomorfológiai alakzatokként. Ugyanis csak ebben a minőségükben adhatják meg az élet, a költő teljesen egyszerű hétköznapi életének valóságos keretét. S minthogy ez az élet teljes egészében és szimbolikus értelmében is völgyi életté változott, vagyis az élet azonosult szimbólumával, ha úgy tetszik szimbólummá emelkedett, nincs szüksége verbálisan kifejthető szimbólumra. Minden, ami a versekbe bekerül, önmagával azonos, a végsőkig reális. Szentgyörgy puszta. Lenn patak, fenn mező.

40 Természetesen ebben a realitásában minden dolog része, jellemzője magának a valóságossá tett szimbólumnak is. így lesz minden vers valóságosan és átvitt értelemben is „völgyi" vers... A keresztény kultúrában élőknek nem újdonság ennek a szimbólumnak a valósággal való ilyen tökéletes azonosítása, hiszen a földi élet valójában maga is siralomvölgy. S ha az életről a maga realitásában számolunk be (milyen élvezettel írt a középkor mindenféle bűnökről!), akkor a szimbólum tartalmát gazdagítjuk. Áprily is ezt teszi: leírja völgyét, s benne teljes életét, hiszen eddig is a völgyi életet tartotta terjesnek és valóságosnak, s ezzel meg is dönti a keresztény siralomvölgy-fogalom érvényét, mert földi élete nemcsak a siralomé, hanem az örömé is. Völgybéli életével kapcsolatban panteizmusról szokás szólni,

41 de nyugodtan beszélhetnék, főleg természetélménye orvén, valamiféle új pogányságról, mely egyebek közt megdönti a kereszténység szimbólumát, s átlépi kereteit is. Szóltam: Uram, az én imám merész, a templom-ívük keskeny és nyomott. És szólt az Úr: Fiam, légy építész, magadnak építs bátor templomot.

42 Áprily megfogadta a tanácsot, s valóban saját „templomot" épített, vagyis teljes egészében fogta fel és szemlélte az életet, mely szent helyévé vált a kereszténységnek és a keresztény értelemben vett pogányságnak: Ha megkérdeznéd tőlem, jó hívem, hogy mit adott e vigasságtalan lét, mindössze ezt felelném röviden: ismertem Krisztust s ismertem Anankét.

43 511