Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Losonci Miklós: A szürrealizmus hajnala (Ady Endre: Emlékezés egy nyáréjszakára. – Verselemzés)

jarszkban. Azonos hőfok testesül a Csak egy éjszakára és Ady Emlékezés egy nyáréjszakára с versében. A palettán csak az a különbség, hogy Gyóni művében kilenc piros árnyalat uralkodik két fekete és egy zöld ellenében, addig Ady alkotásában az elnyelt sötét tónusok dominálnak. S mi lett a két vers sorsa az utódok emlékezetében? Gyóni Géza költeményét több nyelvre átültették ,,s egy brit irodalmi társaság nemzetközi pályázatán — mint olyan háborús tárgyú költemény, melynek szerzője maga is részt vett a háborúban — Watson Kirkconnel fordításában első díjat nyert".

39 Megérdemelten. A két világháború között itthon is a köztudat középpontjába került ez a vers, míg a korszakalkotó Ady- művet nem ismerték fel igazán, sem eszmei tartalmát, sem formarendjének újító európai jelentőségét. GYÓNI Géza Utolsó lánc című versében romantikus-szürreális részlet olvasható: Régi csontok nézik, nézik, S tiszteleg a régi őrség.

40 Különleges, de tény, hogy harctér nélkül is átéli a front rettenetét Ady a romantika kiiktatásával. Fontos egyezés Ady és Gyóni lírájában az éjszaka szó fokozott használata, mely a borulat testesítője. GYÓNI Géza a Levelek a Kálváriáról ciklusában 1915-ben előzi Ady Emlékezés egy nyár-éjszakára с versének éjszaka motívumát: Azon az éjszakán Sóhajtva hasadtak a szívek. Azon az éjszakán Keresztjén sírt a megfeszített. Azon az éjszakán Csak jajszót vitt a szél felétek. Azon az éjszakán Vérrel mosódott minden vétek.

41 ADY a háború szennyező hatását ostorozza Jeremiás prófétával:,,Jeremiás, az én legkedvesebb prófétám... Azt írják, hogy a Doberdón rossz, s én úgy érzem, hogy jobb a Doberdón, mint itthon... majdnem mindenki piszkos, s ha akad tiszta, rárohan a piszkosság."

42 Kataklizma idején a költők és festők a prófétákat kölcsönzik, Michelangelo, Ady, Radnóti is. Más térben, más időben. MAKAY Gusztáv már A mesebeli Jánosban pontosan határozza meg Ady aréna küzdőterének háborús frontvonalát, mely számtalan művében azonos. Georg Trakl a Grodekban -a háború pusztításában a „megszületetten utódok" életig el nem jutott hangtalan, testetlen tragédiáját sejdíti meg, s jóval előbb hangoztatja a „Minden egász eltörött" sorban Max Jacob „Széttört az óvilág" látomását. Gyóni Géza sorsára jutott az orosz-zsidó származású Isaac ROSENBERG, aki Dél-Afrikából települt Angliába, háborús önkéntes lett és 1918-ban elesett a fronton Adyéhoz hasonlatos rém-látomással a szívében, hiába virrasztott a lövészárokban: Elmállik lassan a sötét — megint pogány időket élünk. Ujjamon valami meleg gördül át — egy kerge, furcsa patkány —, amint a mellvédre felnyúlok egy szál pipacsért, hogy a fülemre tűzzem... A pipacsok embervérből születnek s elhullanak, mindig elhullanak.

44 472