Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Losonci Miklós: A szürrealizmus hajnala (Ady Endre: Emlékezés egy nyáréjszakára. – Verselemzés)

Az első világháború szürrealizmusa morajlik az észt Henrik VISNAPUU versében is: Hullt, hullt a hó, a vérvörös hó, fájdalom nyilait a szívekbe. ... Hagyd! Ott gyilkos háború tombol — megbénultak a gáztól, gondtól ifjak és lányok.

45 Dobolás, sikoly, kopogás hallatszik a versből. Mihály fi Ernő sikoltásnak érzi a Guernicát. Ady verse is sikoly. MIHALYFI Ernő így talál rá KÁLLAI Ernő soraira, aki Picasso művét és a II. világháborús pesti romokat egyezteti, benne megtalálhatjuk az Ady-vers riadtságát is: ,,A pusztítás, az öldöklés vihara süvöltve száguld végig a képen, nyomában darabokra tépett, összeroncsolt férfi-, asszony- és gyerektestek, szanaszét szóródó idomcsonkok, halálos rémülettől és fájdalomtól kiforgatott szemű arcok, kétségbeesett taglejtések. Az ember dolgos társa, a ló, vele egy sorsú áldozatként vérzik el... Találkoztam Picasso jóvoltából a valóságban is azzal a realisztikus képzeteket merészen alakító fantasztikus látomással, mely tömör, klasszikus formákban egy halálra sebezett lónak a fejét ábrázolja. A budapesti ostrom első hetében pontosan így láttam egy kimúlófélben levő lovat. A halállal vívódva kidülledő szemekkel még egyszer utoljára fejét emelte. Állkapcsai iszonyúan szétfeszültek, nyelve vastagon, hosszan csüngött ki tátott szájából, teste néhányat rándult, és ezzel vége volt. Olyan látványban volt részem, amely mintha csak Picasso Guernicaképéből lépett volna elém a háborús valóságban."

46 Ez a háborús valóság lendítette létre Ady versét is. Az, hogy a fekete veszi át az összes többi színt, az a színtelenedésnek érzelmi sivárosodását is megidézi, hiszen ahogy P. DOMBI Erzsébet megállapítja, ,,A fekete fizikai értelemben egyáltalán nem szín, hanem éppen a szín hiányának felel meg, mint például a hang hiányának a csend".

47 Ady szürrealizmusának egy nem lekicsinyelhető forrása a gyemekkori félelem, a félelem és a gyermekjátékok vad borzalma. íme Ady visszaemlékezése erről az időszakról: „Féltem a közeli temetőtől gyermekkorom falujában... mindig láttam a sötétben fehér, halott árnyék rokonaimat besuhanni". A képzelet képzelődése a rosszban is a legrosszabbat látja, hozzásegíti Adyt rémidőben fokozott rémlátomásokhoz. Egy másik emlék így idéződik fel: ,,Az iskolában pokol-játékot játszottak... Beaggattuk a két ablakot kabátainkkal, leányok kendőivel. Egyszerre a Pokolban voltunk, s a Pokol forró volt... Kerestük hadonászva, beteg vihogással egymást... Megvadultunk a sötétségtől és a forróságtól".

48 Ez a pokol-játék érkezett vissza milliószor sötétebben, amikor többé nem a gyerekek, hanem az egész világ megvadult. Már az elején, 1915-ben kínozta a „Föld mai szörnyűsége", egyre riasztóbb látomások: „Északkeleten egy csodálatosan óriási ökörfejet játszott a felhő, késői, különös nappirítással segítődvén. Tulok volt, nagyszerű magyar ökör ezerszeressé nőve, s nem is volt nagyon bús, de sebzett homlokú s konya szarvú".

49 Ady egyébként is fogékony volt, e példák is jelzik — a képzelődésre, de a borzalmas idő szórta elé a borzalmakat, bővében volt ő is, a világ nemkülönben a rettenetnek. Természetesen az, hogy ki hogyan éli át az iszonyt, a személyiség állapota is hozzájárult. Ady roncsóriás volt ekkor, Uitz Béla teli ifjú energiával, így az ő Hadbavonultak с festménye nem hordoz tragédiát, Gulácsy háborús képével ellentétben, ahol őrültek és szörnyek csellengenek teljes céltalansággal. Nagy István fáradt Katonája, is viszonylag nyugodt 1916-ban, mert a mű festője pályájára készül. Személyes egészségét ütötte, de nem roncsolta a háború. Egry, függetlenül attól, hogy megsebesült, gyógyuló katonákat fest a Balaton partján. Zádor István csupán dokumentálta a harctereket. A szörnyűség másképpen hatott.

50 O'Neill költészetbe települt tengeralattjárója is leselkedik „fenyegetően a zöld mélységekben".

51 Más a reagálás, de a minőséget végül a sors és a tehetség közösen dönti el. Erről FABRY Zoltán így ír: „Ady háborús költészete nem véletlenül lett a magyar és a világirodalom csúcspontja... Ady a háborúk, az embertelenségek egyik legnagyobb magyar ellenszere: kinyilat473