Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Losonci Miklós: A szürrealizmus hajnala (Ady Endre: Emlékezés egy nyáréjszakára. – Verselemzés)

Volt egy nagy, fehér fal, csupasz, csupasz, csupasz és nekitámasztva egy létra-magas, magas, magas, s a földön egy füstölt hering- száraz, száraz, száraz.

36 Minden katonai díszszemle is emberekből szervezett, erőt és félelmet keltő akkord. Négyes akkord olvasható Az eltévedt /óvásban is, de a kettős akkord költészetének állandója, amire a párizsi kávéházak tükrös falainak kettős látványa is inspirálhatta és a magyar líra, hiszen a népköltészetben és a kuruc versekben is hemzsegnek az alliterációs akkordok. Az 1917 januárjában írt Régi tavaszi háború с novellájában is, ahol a Náncsi név (Mari szolgálóhoz hasonlóan ő is cselédlány) negyvenhatszor fordul elő, többnyire hármas, négyes kötegekben. Életművének szétszórt félélet, féllelkek, félmeddők, félhalottak, félbátrak, félemberek, félnemzetecskék szavai is akkordok, alliterációk. Igék, főnevek, melléknevek akkordjai nyüzsögnek költészetében. Ez egyik állandó eszköze, ezzel növeli a látomást, a kép személyes indulatait. Az 1919-es magyar tanácsköztársasági plakátok, így Uitz Béla ludditái is alkalmazzák az akkord lehetőségeit, azonos magasságú, tömegű figurák, formák rajzi egybecsengését, de továbbiakban Dejneka, Piroszmanisvili, s szinte az összes európai szövet és női ruhaanyag ismeri a színakkord lehetőségeit, jótékony látványhatását, s általános a mexikói festészetben is, Siquieros, Orozco, Rivera művein. Sőt a Borisz Jofan, Vlagyimir Scsuko, Vlagyimir Gelfrejh tervezte és soha meg nem valósult Szovjetek Palotája 1932-ben a vízszintes és függőleges építészeti akkorddal érvel.

37 Ady képeiben feltámasztható energiák sűrűsödnek, tükrös forrás ragadta meg Párizsban, melyet a magyar népdalok kettőzései is felerősítettek Ady lírájában kettős akkordokká. A mondókák, gyerekdalok is telítettek akkordokkal. Igaza van KOMLÓS Aladárnak, amikor a következőt írja: ,,Ha grafikailag akarnók ábrázolni Ady fejlődését miszticizmusa szempontjából, a »Vér és Arany«-ig illetve a »Minden Titkok Versei«-ig állandó felfelé menést, ezután három köteten át egy mély völgybeesést és végül a »Halottak élén«-ben egy utolsó felemelkedést kellene feltüntetnünk".

38 E grafikailag jelezhető felívelés a képhasználat, a színek finomabb, árnyaltabb használatában, a formák rángásos szilánkságában is érzékelhetők, mintegy prognosztizálják nemcsak Picasso Guernicáját, hanem Salvador Dali polgárháború előérzetét is, sajnos a történelem segítségével. Az Emlékezés egy nyár-éj szakára с versben úgy küzdenek a színek, a fekete és piros árnyalatok, hogy felszívódnak a szavakban. Az akkord használata korunkban is megmaradt. A szobrászatban is, elég ha Giacometti és Tornay Endre gyülekezet-plasztikáit említem, melyeknek térhangzása akkordisztikus. Ha e költemény látomásos látványát vizsgáljuk, rádöbbenünk, hogy az önmagában is egy monumentális freskó, a Guernica és Salvador Dali polgárháborút bejelentő művének közös apja, megfestetlen kép, melyet az utódokra bíz a képi megoldást illetően. Számtalan olyan megfestetlen kép várakozik Ady költészetében, melyet azóta megfestettek, folyamatosan festenek, megfestésre várnak. Legalább száz mestermű szülőanyja Ady lírája. Mindez abból adódik, hogy profetikus jellegű versei egyszerre hasonlítani kezdenek az új valósághoz, melyet a kor új művészei érzékelnek. Gyóni Géza már a 10-es évek elején vonzódott Ady jelképes lírájához, függetlenül attól, hogy Ady nem kedvelte Gyóni Géza törekvéseit. Kétségtelen azonban, hogy bár nem azonos értéket képviselnek, az első világháború átélésében mindketten azonos mélységig jutnak el. Gyóni a harctéren, egészen a halálig, Ady a hátországban egész a halálig. Hozzájuk sorolhatjuk egy más időből Radnótit is. Mindhárman áldozatok voltak, mindhárman azonos, hasonló sorsúak, mindhárman szembeszálltak a Rémmel, versekkel indítottak ellentámadást az ember által teremtett gonoszsággal és pokollal szemben. Különbség csak annyi, hogy Gyóni Géza és Radnóti Miklós lényegében megmaradt realista eszközökkel érvelő költőnek az abnormis környezetben is, Ady szürrealistává vált. Amikor Ady e költeményét írja, Gyóni Géza már haldoklik, s 1917. június 4-én dobban utolsót szíve Kraszno471