Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

létre méltó volta iránti tiszteletünket a tanítók többségének egyéni megítélése rendkívül alább szállítja! Annal nagyobb tiszteletet, a fájdalom csak kivételül álló, igazán jeleseknek, igazán buzgók- és lelkiismereteseknek! Erzsébet királyné tiszteletére s nevére alapított a város 1857.-ben három osztályú, — kiválóan czélszerű, szép épületekkel ellátott elemi leány iskolát; két szép tágas világos tanteremben helyezvén el a három osztályok, most ezek meglátogatása következik. Az I. П. osztályban 1.42, II. 55, összesen 97 leány van Técsi Zsigmond nkőrösi okleveles már 9 itt 6 év óta működő segédtanító vezetése alatt. Halad ó, de kissé gépies modora; valamint а Ш. osztály is 79 növendékkel, Tóth Ferencz, 29 év óta működő nkőrösi okleveles tanító vezetése alatt. Végre az utolsó iskola melylyel a látogatást befejeztük a. felszegi IV. osztályú leány iskola, az egy tanterem 94 gyermekkel, egy IV. éves praeparadiasta F. Szabó Ambrus vezetése alatt, az érdemes öreg Szónok Sándor r. tanító helyett, kit veszélyes (nyelvrák) baja a tanításra végképp alkalmatlanná tett. A fiatal neofista elég ügyesen forgolódik nagyszámú kis növendékei körében. íme, 22 tanteremben összesen 1905 növendék, átlag egyre 86 esik, És ha a praeparadiai gyakorló iskolát, 52 növendékkel levonjuk, 21 tanteremre 1853, egyre átlag 88 növendék, s egy a törvényes maximumot — 80-at számítva egy-egy osztályra, még két új osztály felállítása nem volna elégséges (13 növendék fenn maradván); de tekintetbe véve a termek nagyobb részének legföllebb 60—65 növendék befogadására elégséges voltát osztályonként 65-öt számítva, még 7. vagy 8 új tanterem kellene? s a meglevők közül legalább 6-nak egészen újjal felcserélése volna múlhatatlanul szükséges. Délután 4 órára a Presbitériumot kérettem- hogy észleteimet s az azokból merített észrevételeket s kívánalmaimat előadhassam. Az összegyűlt presbitérium, mely előtt a szíves fogadtatás, s tanúsított támogatásért őszinte köszönetemet, az egyházban s az iskolák körül tapasztalt példás rend és szabatos törvényszerű rendes vezetés felvigyázat fölötti elismerésemet melegen tolmácsoltam, őszintén előadtam észrevételeimet, elsősorban az iskoláknak — az utóbbi húsz évben mutatkozó haladás, mellett is — elégtelen s részben szellemileg is ki nem elégítő volta felett; másodsorban, az egyház nagy anyagi és szellemi ereje kellő ki nem használás iránti nézeteimet; Kimutatván, hogy a város tetemes áldozataival anyagi segélyével egyáltalán nem áll arányban az amit maga az egyház tesz, egyháza s iskolái fentartása s felvirágoztatása körül. Midőn az egyház tagjainak összes állami adója 200000 ft — ami nagy vagyonosságra mutat — az összes egyházi adó ennek csak 2% arányában van 4000 ftal kivetve s ennek is tetemes több évről már 6—8000 ftra felszaporodott hátraléka van künn. E hátralékokkal egyszersmindenkorra le kell számolni; a behajtattókat szigorúan behajtani, a be nem hajthatókat törölni; jövőre pedig a 2% helyett 4% egyházi adót vetni ki, a mi más gyülekezetek terhéhez képest így is nagyon kevés és könnyen viselhető, csak az egyház és iskola iránt igazi buzgóság, igazi érdeklődés leszen. És nem hallgathattam el a presbitérium összeállítása fölött is egy észrevételemet. Tudom, hogy a presbitérium teljesen törvényes választás megtámadhatatlan jog alapján áll, mindazáltal sajnosnélkölönözi abban a nagykőrösi egyház számokban is erős értelmiségének túlsúlyát. Az egyes presbiterek értelmességet s jóakaratát kétségbe nem vonom, de a művelt — tanult — szorosan vett értelmiségi (honoratior) elem aránya, a közrendiekéhez képest, annak a kívánatos súlyt nem biztosítja. A presbitérium tisztelettudó figyelemmel hallgatta végig egy órára terjedt előadásomat, annak lényegét, a benne foglalt adatokat, észrevételeket, kívánalmakat és tanácsokat, érdemleges kivonatban a látogatásról felveendő jegyzőkönyvben foglaltatni rendelte s — a jkönyv szerint — „zajos éljenzéssel" tudomásul vette: de hogy követni fogja, vagy legalább érdemleges megfontolás alá veendi — arról a határozat nem szól, annak csak az elnöklő I. lelkész, Nt. Filó Lajos adott, halvány és határozatlan kifejezést.