Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

a pénzalap, mi pedig már nyilvánosak vagyunk. Hanem részint egy apa gorombáskodott vele, minthogy a fia az érettségi vizsgán a mathesisból megbukott."

30 Szász Károly mindössze fél évet tanított Kecskeméten. Mint „compromittált" tanár ember, ahogyan helyesen ítélte meg helyzetét Arany János, felhagyott az ifjúság tanításával, s a papi pályát választotta ismét fő hivatásául. Már 1854-ben eltávozott Kecskemétről, s Erdély távoli részébe, Kézdivásárhelyre ment református lelkésznek. Itt három esztendőt töltött, s 1857-ben ismét Pest vonzáskörébejött vissza. Kunszentmiklóson vállalta el a lelkészi állást. Öt esztendő után, 1863-ban a szomszédos Szabadszállásra került át. A politikai pálya is ez idő tájban nyílott meg előtte: 1865-ben a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Szabadszállásról 1867-ben, a kiegyezés évében került fel a fővárosba, ahol ismét a pedagógia került tevékenysége előterébe. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosa tisztet töltötte be, majd 1869-ben ideiglenesen Pest vármegye és a JászKun Kerület tanfelügyelőjévé nevezték ki. Az iskolai oktatás reformere, Trefort Ágoston minisztersége idején (1872-ben került e posztra) Szász Károly ismét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba került, ahol minisztériumi tanácsosként töltötte be hivatalát. A budapesti egyetem magántanárrá habilitálta, s 1882-ben bölcseletdoktori címmel tüntette ki.

31 Szász Károly életében 1884-ben állott be jelentős fordulat. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Török Pál 1883-ban elhalálozott, s e rangos tisztségre pályázott Szász Károly, valamint a jeles nagykőrösi lelkész, Filó Lajos. Igen szoros küzdelemben, 135 szavazattal, 107 ellenében Szász Károlyt választották meg kerületi püspöknek. Egy személyben a pesti református egyház lelkészi tisztségét is betöltötte.

32 Szász Károly, a tudós férfiú irodalmi munkásságának elemzésére, méltatására vagy bírálatára nem vállalkozhatunk jelen közleményben.

33 Hangsúlyozzuk azonban, hogy legmaradandóbbat elsősorban kitűnő német, angol, olasz, francia műfordításaival alkotott (Goethe, Heinrich Heine, Lenau, Thomas Moor, Byron, Béranger, Victor Hugo, Dante stb.).

34 Irodalmi tevékenységével kiemelkedett kortársai között. Ennek elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia már 1858. december 15-én levelező tagjává választotta, majd 1869. április 14-én rendes tag lett. Az Akadémián tisztségeket is betöltött: 1878-ban az igazgatótanács tagjai közé választották, s 1892—1895 között másodelnök, s 1898-tól az I. osztály elnöki tisztét is betöltötte. Az akadémia 1895. május 5-én tiszteletbeli tagjai közé választotta.

35 Jelen közleményünkben Szász Károly református kerületi püspöki működésére irányítjuk a figyelmünket. „Mint püspök maradandó érdemeket szerzett becses egyháztörténeti anyagot szolgáltatott egyházlátogatásaival; 1885—93 kerületének mind a nyolcz megyéjében és a Szlavon-Szerémségben fekvő anya- s jelesebb leányegyházait (összesen mintegy 280-at) meglátogatta, mindegyikben egyházi beszédet tartott (ezeket két vastag kötetben leírta, úgyszintén a gyülekezetek anyagi birtokviszonyaira vonatkozó hiteles adatokat is beszerezte és összegyűjtötte)" — írja SZINNYEI József.

36 Szász Károly 1891. április 23. és május 3. között tartózkodott a Három városban. Naplójában részletesen írt a fogadtatásról, amely — a városok közönsége, elöljárói, elit rétege szempontjából — kellően kifejezésre juttatták az egyházak, a vallás helyzetét, tekintélyét. A jövetel célkitűzése, a látogatás feladata volt, hogy átfogó, reális képet adjon a református egyházról, illetve annak intézményeiről, az iskolákról, mind az oktatás színvonala, mind pedig a tantermi helyzet tekintetében. A jeles tudós püspök, Szász Károly, aki a pedagógia vezető egyénisége, igen részletes leírással szolgál az iskolák, a tanítás színvonaláról. Szász Károly 1891. április 23-án érkezett meg Ceglédre. Igen lelkes fogadtatásban részesült, mint írja, „Hasonló szívességű fogadtatást jártamban keltemben sokat értem már, de nagyszerűségében a czeglédivel összehasonlíthatót csak eczer sem". A templomot felékesítették virágfüzérekkel — ahová a felekezeti templomok harangzúgása közben vonult, hatalmas tömeg kíséretében —, s ott leánykák köszöntötték és a karének zengett tiszteletére. 408