Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

Meg erősítettük sánczal sarampókkal, Ezek felett penig vigyázó strásákkal. A fenyegetettség — a védekezési szándék segített. Még elhangzott a fenyegetés: ; pórázra hogy cselédünk fűzne; Előtte mint barmot Fehir-varra űzne De így is elrabolták a maradékot: „De el vitték málé s árpa kenyerünket" Valóság-irodalom ez a javából. A versíró a veszedelemének végén ismét bűnbánatra buzdít: Ez meglett dolog volt, nem kell kételkedni, De sőt Istenünkhöz szükség fohászkodni; Szanyon meg bennünket s praedara ki adni Keserüllyőn: miis had tudgyunk meg térni. Amen

83 Azonban Kunszabadszállási nemcsak ezt a hangot ismeri. Kitűnően rímelteti némelyik versszakát Racz kevi rímpárja hevi- pontosabban hidege s hevi, a fosztogató Édes keresményed mint lent minden növi, Minden jószágodat tekozollya s lövi Figyelemre méltó rímjáték ez a harmadik versszakban. A helységnevet Ráczkevi- egy bokorba szedni a hidege s hevi főnevekkel s a növi (értsd nyüvi) s lövi igékkel ugyanolyan míves játék, mint Rimay szerelmi vallomása, melyben a szelencét és kemencét Velencével rímelteti.

84 Kunszabadszállási Mihály tud rímeket összegyűjteni, halál, váll, száll, áll- a második versszakban a maga nemében igényes párosítás! Mégis: mintha nem ezt tartaná elsődlegesnek, hanem a meglett dolog megörökítését, melyben nem kell kételkedni. így is a sikeres alliterációk is a vers művészi építését segítik: korpás kenyér, illy időre hozta volt Isten igyünket (5.) kezünk kőzzül ki vőn (6.) siralmas sóhajtás szomorú sorsunkon (16.) szomorodott szivei (21.) keríteni kezdénk... sánczal sarampókkal (34.) Az oly zordon képnek „hogy ördög az szivére üle" (8.) bizonyára protestáns prédikátori forrása lehet. De kétségtelen a lőtt dolgok szikár valósága. Azonos módon fenyeget a török és a magyar hatóság. Cseri basa, aki szekereket rendel Harasztiba, így fenyegeti parancs megtagadóit: „ha az faluban tanálom az szekereket, uri hitemre az biró 100 pálczát eszik... "

85 Vattay szolgabíró sem ír más hangon Fülekről 1671-ben: „Ti istentelen, nyakas, nem vármegyés, szófogadatlan, töröknek engödelmes Szabadszállásiak, Filepszállásiak, Kunszentmiklósiak, Laczháziak. ... Jobban szeretném 25 rácz falunak parancsolnék, hogy sem mint tinektök, az úr isten vesztene el bennetöket... P.S. LTi Laczháziak... Erre a mostani némötnek való fölvetött búzát beszolgáltassátok, mert bizony az bírátok karóban fog száradni".

86 Hogy mennyire a lőtt dolgok valósága szabta meg a veszedelemének „anyagát" a város egykori jegyzőkönyvéből is követhető. A bírák 1684-ben: „Kerek György Babarczi Péterrel. Ezeknek idejekben Budát meg szállották, mely miatt az város Pusztulásra es lakosi bujdosasra jutottak, s az Biróis számadatlan holt ugyan akkor az futásban meg" Ráckeve és a sziget községei nem egy ilyen jutást éltek át. A makádi református egy31