Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései

„Hahogy barátim beköszöntének Csöndes lakomba, tiszta érzetek Között szorítom jobbukat, 's vidám Arczczal fogadja őket hű nejem; 'S bár szűk csűrömben nincs halmon Bánátunk' Termése, 's nem rejt csillogó tokaji Nedvet bortárom, készen áll azért Enyhítni a' csekének agg aranyieve. Mint Pyrrha egykor vándor isteneknek, A' jó barátnak szívesen teszi Asztalra ezt a' gondos házi nő. Itt e' nyugalmas körben, édeni Elégedettség közt tekintek a' Szent czélra, mellyre lelkem' alkotá Mindenhatóm: nem félve, nem remegve Halálom' perczét. — Hogyha végezem Fény nélkül, о de még is boldogul Vándorpályámat, nem halok meg, ah Nem én, egészen! ... Megtörő szemem' Pilláit akkor gyöngén zárja bé Szívemnek élő része — jó nejem; Vagy bús szülöttim' haladó keze. Hő érzet 's áldás kísérik hideg Testem' virágos nyughelyére, és Caesar' dagályos sírkövét felettem Forró könyűkből álló váltja fel!" Mint láttuk 1849-ben nem követte a forradalmi magyar kormányt Debrecenbe és Paskievics hadseregének közeledésekor is Vácott tartózkodott pap-völgyi birtokán. Ahogy Császár nevezte később, 1849 júliusában jött a „kozák árvíz". Tragor Ignác leírásában ismertetjük a Császár családot ért eseményeket, miután Görgey hadserege kénytelen volt a várost elhagyva átengedni azt a cáriaknak 1849. júl. 18-án. „Kisebb-nagyobb csoportokban vonultak ki a kozákok a környékbeli szőlőkbe. Papvölgyön feldúlták és kipusztították kolgyári Császár Ferenc kir. hétszemélynöknek, az ismert nevű költőnek gyönyörű nyaralóját. Elhajtották tehenét, feltörték borospincéjét, pisztolyt szegeztek mellének és a lábán levő cipőjét is lehúzták. Mezítláb menekült apró gyermekeivel a hegyekbe és három napig bujdosott étlen-szomjan családjával együtt."

18 Jó barátai siettek azután a segítségére ruhával és élelemmel.

19 A szabadságharc leverése után a fóti Károlyi István gróf, hogy segítsen Császár Ferencen, titkára, Bossányi László útján tízezer forintért megvásárolta a pap-völgyi birtokot, állítólag az nem ért annyit. Károlyi István rövidesen ezt a szőlőbirtokot elcserélte füskúti Landerer Lajos pesti nyomdatulajdonos veresegyházi szőlőbirtokával, mely a Margita hegy déli lejtőjén terült el. Landerer halála (1854. febr. 1.) után Tóth Lőrinc, a hírneves író és jogász, majd Ligeti Antal festőművész birtokába került a Császár-villa és szőlő. Végül Kubinyi Ferenc paleontológus, liberális politikus kezéből vásárolta meg 1859-ben Degré Alajos író, amikor Vácott telepedett meg. Degré huszártisztként harcolta végig a szabadságharcot és emlékirataiban szeretettel és csodálattal beszélt egykori főnökéről, Császár Ferencről.

20 Degré Alajos birtokvásárlását nyilvánvalóan érzelmi motívumok is vezették, amikor kb. egy évvel Császár Ferenc tragikus-szerencsétlen halála után megszerezte egykori főnöke és mestere tusculanumát. Császár Ferenc a Károlyi Istvántól kapott tízezer forintból 1850-ben Pestre költözött 314