Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései

szerencsétlenebb, nyomorúságosabb eset annál, mintha íróember darabonként válogatott, gyűjtött könyvtárát kótyavetyéli el azért, hogy betevő falatja legyen? Lassan azonban ismét kezdett talpra állni. Ügyvédi megbízatásai szaporodtak, úrbéri perei és csődgondnokságai meglehetősen jövedelmeztek, anyagilag ismét kezdte magát és családját rendbe szedni.

12 Az Akadémia ügyésze lett 1853. márc. 14-től, ami tovább növelte presztízsét.

13 Ebbeli minőségében 1858 augusztusa első felében Nagyváradon tárgyalt a püspökséggel, és visszajövetben kocsiját a részegen hajtó kocsis árokba borította. Súlyos agyrázkódást szenvedett és kerepesi otthonában nyolcnapi szenvedés után belehalt sérüléseibe 1858. aug. 17-én, 51 éves volt ekkor. Az Akadémián Suhayda János, jogi író, Vác városi tanácsos stb. mondott felette emlékbeszédet 1871. febr. 27-én. Gondozatlan sírja még manapság is látható Kerepes község temetőjében. Eddig még elkerülte a kegyelettelen megsemmisítést. Bár az elmúlt években a nagyméretű síremléket kisebbre rakták össze és Császár Ferenc örök nyughelyét megkurtították. Lehetséges, hogy ezzel akarták kifejezni, Császár Ferenc mégsem akkora nagy író? Szerintünk nem szabadna, hogy emléke tovább haloványuljon. Özvegy feleség és hat gyérnek (a születések sorrendjében Titus, Árpádine, Gusztáv, Ferenc Géza, Emma és Edvin) maradt utána irodalmi munkáin kívül.

14 Egyik unokája, kolgyári Császár Viktor a nagyapa nyomdokain haladva jogász lett, 1911—1913-ban százados hadbíró, 1914—1916-ban őrnagy hadbíró, 1917-től alezredes hadbíró.

15 A Császár család leszármazottai az 1930-as években Budapesten és Győrben éltek. Valószínűleg ügyetlenség, vagy családi amnézia hogy a budapesti telefonkönyv alapján felhívott Császár, sőt Császár Ferencek között nem sikerült az író utódjaira bukkanni, bár a megkérdezettek közül többen úgy tudták, hogy Zala megyéből származnak. П. CSÁSZÁR FERENC PEST MEGYEI TUSCULANUMAI Mint láttuk, Császár 1835. nov. 12-én Zala megye hatósága által kiállított nemesség igazoló oklevelét szükségesnek tartotta Pest-Pilis-Solt vármegyében is kihirdettetni. Miután 1840-től a pesti váltó-feltörvényszék ülnöke, úgy látszik, szétnéz a megyében is alkalmas pihenőhely megválasztása céljából. Egyik ilyen útjának tetszik a megyében az, hogy a kor divatja szerint maga is gyűjtött népdalokat és népmondákat a Kisfaludy Társaság számára Abonyban és környékén.

16 A patinás, arisztokratikus, barokk Vác és környékének szépsége megérlelte benne az elhatározást, hogy nyaralóhelyének ezt válassza. Mint kiváló érzékű pénzügyi szakember, döntésébe belejátszhatott a Pest—Vác vasút terve is, melynek építési munkái 1844-ben indultak meg. A váci Pap-völgyben vásárolt tehát szőlőbirtokot. Ez a völgy a Naszály hegy egyik délre nyíló völgye, két domb között, melyek magassága 291 és 222 méter tengerszint felett.

17 Ezeken a napfényben fürdő déli lejtőkön jelentős szőlőművelés virágzott már talán az Árpád-korban is, mely a Rákóczi szabadságharc után ismét kibontakozott. Szőlőbirtokán villát építtetett Császár Ferenc az 1840-es évek első felében, más adat szerint azzal együtt vette. Tusculanumnak szánta, olyan kies menedékháznak a világ zaja elől, amelyben megalkothatja élete nagy, dédelgetett tervét, a teljes Dante magyar fordítását. Saját költői világán átszűrve így jelenik meg a naszálybeli táj egy Döbrentei Gáborhoz írt versében.