Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései

HORVÁTH LAJOS CSÁSZÁR FERENC TUSCULANUMAI ÉS SZENVEDÉSEI Mostanságra elfeledett író, szerkesztő és közéleti férfi. Utoljára Litványi László „szentelt" neki és életművének egy könyvet 1931-ben. Sűrűn emlegeti Zolnai Béla a magyar biedermeierről írott munkájában 1940-ben. Azután csönd. A magyar irodalom történetének legfrissebb hatkötetes összefoglalása harmadik kötetében háromnegyed oldalon két bekezdést „kapott". Ez az arány irodalmi értékeihez mérten nem vitatható. Eredeti műve, műfordítása, maga szerkesztette naptára utoljára 1857-ben jelent meg, vagyis a halála előtti évben. Azóta senkinek sem jutott eszébe kiadni műveit, verseit nem mondják, operáját nm játsszák, prózáját nem olvassák, irodalmi élete addig tartott, amíg fizikai léte, utána rögtön elkezdődött irodalomtörténeti valósága. Pedig Császár Ferenc saját korának jelensége volt, irodalmilag, közéletileg és személyileg. Reprezentáns alakja volt a magyar irodalom egy nem túl jelentős és nem túl fontos áramlatának, melyet nevezhetünk biedermeiernek, szenvelgősségnek. Ez az irodalom a kispolgár, a nyárspolgár, a hivatalnok (beamter) rétegek presziőz, békés, antikvitást és természetet imádó, magányt kedvelő, politikailag a hatalom előtt hódoló, olykor aulikus életszemléletét fejezte ki. Ismerve a magyar társadalom fejlődését, eleve szűk olvasói bázisra hagyatkozhatott. Ez az osztrák-német talajon felnőtt és hazánkban is meghonosodott művirág-bokor nem csekély dilemmát termett azok számára, akik gyümölcsével kívánták megédesíteni életüket, akár irodalmi alkotóként, akár fogyasztóként. Hogyan is lehetett volna ez másként a XIX. századi romantikus nemzeti forradalmak és szabadságharcok kellős közepén. I. CSALÁDJA ÉS ÉLETE Teljes nevén Császár Ferenc Géza, Zalaegerszegen született 1807. júl. 7-én az anyakönyvi bejegyzés szerint.

1 Szinnyei lexikonja és a Magyar Irodalmi Lexikon úgy tudja, hogy júl. 9-én látta meg a napvilágot.

2 A születés időpontjára vonatkozó kétnapos eltérés az adatokban lényegtelen, ezért ezzel nem foglalkozunk. Apja, Császár József Szentgyörgy völgyből költözött be Zalaegerszegre, foglalkozására nézve csizmadia, anyja Könczöl Anna. A Császár család elszegényedett nemes család, nemesi előneve kolgyári. Albert király 1439-ben új adományként juttatta Kolgyárt a Császár család őseinek, a birtok rövid időn belül idegen kezekbe került, már két nemzedékkel később vissza kellett váltania az unokáknak. II. Ulászló 1498-ban Budán kiadott iktatási parancsára a Zala megyei kapornaki konvent ellentmondás nélkül ismét beiktatta a családot Kolgyár birtokába. A család címerpajzsán kék mezőben négyszögű lapon tüskés buzogányt jobbra tartó, balra csücskös pajzzsal a kezét kifelé fordító gyalogos vitéz látható fején sisakkal. A családi hanyomány szerint maga Árpád fejedelem lenne pajzsra emelten a címerben. Ezt az a 309