Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája

ASZTALOS ISTVÁN PETŐFI ASZÓDI ISKOLÁJA ELŐSZÓ A tanulmány, amelynek összeállítására, megírására vállalkoztunk, elsősorban az iskolatörténetek sorába tartozik. Mivel azonban egy olyan iskoláról szól, amelynek Petőfi Sándor is növendéke volt, az irodalomtörténet kategóriájába is besorolható. Mindjárt az elején szeretnénk rögzíteni, hogy fő célkitűzésünk nem a költő három aszódi esztendejének az ismertetése, hanem a tanodának, az aszódi nyelvtani, más néven latin iskolának a bemutatása. Petőfi aszódi diákoskodásáról, a három év eseményeiről számos életrajz, tanulmány megemlékezik.

1 Ezekről a dolgokról mi nem szándékozunk írni, csupán olyan vetületéről e három esztendőnek, amelyet részben tévesen közöltek eddig a szerzők, részben pedig azokról a vonatkozásokról, amelyek széles körben még nem váltak ismertté. Nincs könnyű helyzetben a szerző, mert nagyon kevés adat maradt fenn az aszódi gimnázium XVIII. századi és XIX. század első felének életéről. Ennek oka elsősorban az, hogy a protestánsok a vallási kiváltságaikat féltve nem engedtek beleszólni iskoláik belső életébe. S hogy a felsőbb hatalmakkal szemben ezt az elvet a gyakorlatban is érvényesítsék, még adatokat sem voltak hajlandók kiszolgáltatni tanodáik belső életéről.

2 Az érdekelt levéltárakban (EOL, PmL) alig szól néhány forrás erről az időszakról, erről a témáról. Sajnos Aszód mezőváros terjes levéltári anyaga megsemmisült, így csak a helyi evangélikus egyházi protocollumokban találunk néhány fontos, figyelemre méltó anyagot. Az 1834. évtől, Korén István aszódi tanári működésének a kezdetétől ez a helyzet örvendetesen megváltozott. A pontos Korén ugyanis tanári működésének minden eseményét írásban rögzítette. Az alapvető forrás a gondos tanár által felfektetett és folyamatosan vezetett Matricula.

3 A későbbiek folyamán megszámozott lapú (174), kemény fedelű könyv az aszódi Petőfi Múzeum történelmi gyűjteményének ékessége. A másik fontos forrás az eddig a kutatók figyelmét elkerülő Rell-féle anyag. Rell Lajos okleveles gépészmérnök, MAV-főmérnök, Korén István leszármazottja, hosszú évek munkájával dolgozta fel tanár ősének kéziratos anyagát és azt több, kéziratban meglévő tanulmányban foglalta össze.

4 Rell Lajos e hatalmas adatfeltáró munkával számos eddig ismeretlen kérdést világított meg, adott helyes megoldást olyan feltevésekre, leírásokra, amelyek eddig — forrás hiánya miatt — tévesek voltak. A Rell Lajossal folytatott beszélgetés is meggyőzött, hogy e munkák szerzője korrektül, csak a meglévő dokumentumokra építve fogalmazta meg dolgozatait, alakította ki véleményét. Az ő anyagának a témánkat érintő részét felhasználtuk jelen tanulmányban, természetesen a megfelelő jelzéseket következetesen alkalmazva. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kérdés koránt sincs kimerítve, a meghatározott terjedelem azonban nem tette lehetővé a bővebb kifejtést. Mindez talán egy, az aszódi gimnázium történetét bemutató nagyob munka része lehet a jövőben. 210