Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából

FÜGGELÉK I. PERCZEL IMRE SZOLGABÍRÓ JELENTÉSE CSAPÓ DÁNIEL TOLNA MEGYE ALISPÁNJÁNAK Tekéntetes Első Al Ispány Úr különösen tisztelt Drága Uram! Folyó hónap 12.-ik napján regveli 5 Ч2 órakor Illyés Ádám bonyhádi jegyző hozzám jővén, je­lentette, hogy bizonyos Haag Péter nevű Sz.Lőrinczi tanító egy órával előbb ablakán kocogtatott és őtet álmából felköltvén az ablakhoz szólította, azon okot adván, hogy némely nevezetes, de egyszers­mind titkos felfedezéseket akarna véle közleni, az említett jegyző oda járulván, minekutánna Haag Péternek megígérte volna mindenekre nézve a legmélyebb hallgatást, az e következendőket nyilatkoz­tatta ki; már б a Sz.Lórinczieket arra bírta, hogy azok uraságokról lemondván annak sem robotot, sem dézsmát többé nem fognak tenni és adni és Bonyhádon is már több házokban szándékát közre bocsájtván, számosabb jobbágyok állottak részére és csak még a nótárius kivárra (sic) e részben társa­ságában iktatni, hozzá tévén ezen szavakat: hogy ha az Földes Urak a robotot és dézsmát el nem enge­dik, még ma azok mindnyájan megfognak ölettetni; — Ezen felszólítás utána hűség és halgatás zálogá­ul a jegyző kezét kívánta, ki azt mégis nékie nyújtani áttalván Haag Péter ezen bizalmatlanságért nékie fennhangon megmondá, hogy még ma meg fog halni és az Uraknak vére szinte utánna folyni fog s ezzel nagy káromlás s szidkolódással a jegyző lakását elhagyta. Én azonnal rendeléseket tettem, hogy ezen a közcsendet akármely környűlállásokból származott okoknál fogva háboríttó embert minden az ilyen beszédek által következhető veszélyek elháríttása miatt bezárattam, ugyanakkor, midőn a Vgye katona őtet meg akarta fogni, Haag Péter azt artzul csap­ván, az útzára kiszaladt és ordítva hívta a népet segítségül, a Földes Urakat káromolván, annak min­den tértől [sic! tehertől] való felmentését és tellyes szabadságot kieszközleni ígérvén. Haag Péter, amint tudtomra lón, már két esztendők előtt szinte ilyen állapotban volt, a mikor is fanaticus képzelódései miatt magát Isten fiának adván ki, több izgágoságokat [Sic!] vitt végben, de soha politicus tárgyak confusus agyvelejét nem érdeklették annál is inkább figyelmet gerjesztett bennem ezen mostani cselekedete bennem, minthogy a parasztoknak és nékem is az Zempléni és Se­pesi catostrophákat a legelevenyebben festette le. Előre megállapítható következtethetés az, hogy Ha­ag Péternek mindezekről józan napjaiban is kelle elméjét foglalatoskotattni és dühes óráiban elő ho­zott veszedelmes politicus plánumjai és princípiumai még ép lelke koholásainak koroláriumai lehettek. Szinte azt is különösnek találtam, hogy ezen tsak minden második esztendőben e nyavalyába eső periodicus bolond olly sistemával és tudományos renddel okoskodik, hogy ha bár egy harmadik a már általa foglalatba vétetett beszéde tárgyától figyelmét belle szóllásával el is vonná, nem sokára és a nélkül, hogy előbbi beszédjének elszakított fonala felfogásáról soká gondolkodna, természetes könnyűséggel folytottya azt és pedig oly rendbe és tétovázás nélkül, hogy akár mely tudományos férfi se fogna azokban heányosságot találni. Végre bolondságát a maga valóságában abban is igen különös­nek lenni tapasztaltom, hogy ő semmiről, a miket elme távolysága [Sic!] idejében beszélt, vagy tett el nem feledkezik és ha bár álom vagy egész nap közbenesése utánn is. A nélkül, hogy további Psychologicus fejtegetéseimet folytassam, a kérdéses szerencsétlen em­ber lelki valójának egésségét, némely részbe vagy egészlen való homályosságát feszegessem, mind ezeket csak annyiból a mennyibe azok a történytek bírói magyarázatyára szolgálhatnak, kívántam Te­202

Next

/
Thumbnails
Contents