Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)
„... Csak 1583 végén indult ismét útnak, de akkor sikerült a legkülönbözőbb embereket bevonni az amerikai vállalkozásba. Köztük volt Budai Parmenius István" — írja Quinn a tanulmányában. Azt a keveset, amit Budai Parmenius ifjúságáról tudunk, maga árulja el az EPIBATIKON, AZAZ HAJÓRA SZÁLLÁST ÜNNEPLŐ KÖLTEMÉNY-ben. „Török hódoltságban és barbárságban, de az örökkévaló Úristen roppant kegyelméből mégis keresztény szülőktől születvén, s egy ideig mellettük is nevelkedvén, miután nagyszerű műveltségű férfiak jóvoltából, akiknek akkortájt a két Pannónia s főleg még szabad részei bőviben voltak, tudományok közepette fölcseperedtem: útnak indultam, hogy — honi szokásaink szerint — a keresztény világ akadémiáit meglátogassam. Vándorlásaim során csaknem három esztendőn át nemcsak a tudomány jónéhány hajlékát, hanem sok bölcsen berendezett államot, több kitűnő szervezetű egyházat is módomban volt megismerni. ... polgártársaid, akikkel bármely módon találkoztam, várakozásomon túl nagy emberséggel fogadtak, hogy az angolok roppant barátságossága (ne tűnjék kegyeletsértésnek) mármár kioltotta bennem a vágyakozást a két Pannónia és Buda iránt, noha ott a hazám." Quinn idézett tanulmányában joggal jegyzi meg: „Hogy iskoláit hol végezte, nem állapíthatjuk meg. Amikor tanárai befejezték oktatását, hároméves körútra küldték az európai egyetemekre. Mindez nagyon kevés, de csak ennyit tudunk." A csatlakozó jegyzetben megjegyzi: „Nyilvánvaló, hogy ebben a témában további kutatás csak Magyaroszágon, magyar forrásokra támaszkodva végezhető." Ezért nagymértékben valószínűsíthető Klaniczay Tibor feltevése, aki Ráckevét sejti Budai Parmenius magyarországi tanulóiskolájának, és Skariczát a humanista költő mesterének. Mivel feltehetően 1579-ben hagyta el költőnk Pannoniát, tanulmányait a hetvenes években folytathatta Ráckevén. „Néhány évvel később megcsodálta Londont és Erzsébet udvarát Budai egyik feltételezett mestere, Skaricza Máté is" — írja KLANICZAY Tibor. 43 De különösen az erdélyi antitrinitáriusok körében fejlődött valóságos mítosz Erzsébet alakja köré, vagyis abban a körben, ahol véleményünk szerint Parmenius hazai tanulmányait folytatta... „Aki tehát Ráckevéról indulva Kolozsváron át Dudith segítségével jut el a szigetországba, arról nem csodálható, hogy várakozással telve, s már egy bizonyos Erzsébetmítosz ismeretében lép angol földre." A Klaniczay Tibor vázolta útvonal tehát Skaricza ráckevei iskolájából az antitrinitárius Kolozsvárra vezetett, onnan juthatott tovább Dudith Andráshoz Boroszlóba, aki az angol Savile család barátságát nyerhette meg neki. Thomas Savile „Parmenius angol barátainak egyike volt: 1583. február 9-én a Paean egy dedikált példányát kapta tőle." Ráckevén valóban mindent megtanulhatott az utazásra készülő Parmenius, itt tanított 1564-ben Skaricza. Utóda, Szebeni János jártas volt a dialektikában, a görög irodalomban és a zenében, Erdélyből visszatérve Skariczával jött Kaplyáni Tamás, aki előzőleg Váradon a görög nyelvben és költészetben mélyült el. Tegyük hozzá, Skaricza maga is jó latin költő, melyet Károlyi Péter latin verstanában olvasható dramatizált, humanista ízű, változatos versformákban megírt verssorozata is igazol. „Lehet persze, hogy ez a kombináció sem több puszta találgatásnál" — írja Klaniczai Tibor Parmeniusék Ráckevére kerüléséről. De tegyük hozzá, nagyon valószínű feltételezés. A Tengeri utazásban megszólaló, s Angliának panaszkodó Amerika hangjában ismerős panasz zeng: (252.-) Ezért hát én, ki előbb a halottak szellemeit tiszteltem tévelygőn, s aki jobbat vártam tőled: az istenedet — most embereket kell oltárokra emelje, tuskót, szobrot imádják, s nem tudom, ostoba én: melyikük mely római isten. Mért ragadok le a sárba? Ha tiszta az elme, miért nem fordul az Égbe, hogy ott közvetlen lelje meg Istent? 44 18
