Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából

Kemény (Jakubovics) János (1823—1892) Petrovits Sándor ebben a családi körben gyakran és szívesen tartózkodhatott a karácsonyi vakáció két hete alatt. Megszerethette a ház gazdáját, a víg kedélyű tiszttartót, akinek jellemére nemcsak a Kemény által említett tréfás magatartása, hanem az ifjak elmaradása felett érzett aggodalma is rávilágít. Hruz Eva a nagynéni, a Kosztolányi család házvezetőnője már 1827-től bizonyosan Pencen lakott. Ebben az időben a falu lakossága szlovák nyelven beszélt, tehát otthonosan érzi magát az új környezetben. Házigazdájának és családjának a magyaron kívül szlovák a második anyanyelve. Korén professzor jól ismerte Hruz Évát, s azt írja róla, hogy igen derék asszony volt; magyarul nem értett. Sikerült megállapítanunk, hogy Ignác Gáspár volt az a penci bőrös zsidó, aki fölszedte kocsijára a diákokat. Abban az időben számos zsidó család élt a faluban, ők bérelték rendszerint a köznemesi benefíciumot képező nagy vendéglőt, csárdát, mészárszéket. Ezenkívül akadt közöttük gyertyaöntő, üveges, kereskedő, szabó, csizmadia és természetesen bőrös.

4 174